Átalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. május 9. A kormány elnöke továbbra is Kádár János; első elnökhelyettese Münnich Ferenc; államminiszter Marosán György. A korábbi kormánytagok tárcáik vezetői maradnak: iparügyek Apró Antal; földművelésügyek Dögei Imre; külügyek Horváth Imre; pénzügyek Kossa István. március 1. A minisztériumok vezetői: közlekedés- és postaügy Csanádi György kormánybiztos; belkereskedelem Tausz János; építésügy Kilián József; igazságügy Nezvál Ferenc; külkereskedelem Incze Jenő; munkaügy Mekis József.

Kőbányán megalakul az első munkásőr-zászlóalj. A fegyveres testület hivatalos megalakulása után tíz nappal a testületnek Bp-en 3 700 tagja van, vidéken 12 170 fő „kiválogatását” végzik el eddig az időpontig. A munkásőröket a szovjet csapatoktól kapott fegyverekkel szerelik fel.

Megjelenik a kormány határozata az államigazgatás egyes ágazatainak vezetőiről. Münnich Ferencet a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek, Rónai Sándort a kereskedelmi ügyek vezetése alól felmentik. Ugyanakkor az MFMPK Biszku Bélát a belügyek, Doleschall Frigyest az egészségügyek, Kállai Gyulát a művelődésügyek, Révész Géza altábornagyot a honvédelmi ügyek vezetésével megbízza. május 9.

Ismét letartóztatják Endrédy Vendel v. zirci ciszterci apátot. augusztus 23.

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület számára készített előterjesztés javasolja, hogy 15-20 „reakciós papot” tartóztassanak le; az intézkedés fő célja, hogy a katolikus egyházat mint a „magyarországi reakció fő képviselőjét” elszigetelje a „hatalomhoz lojálisabb egyházaktól”.