A magyar kormány megtagadja az ENSZ ötös bizottságának beengedését az országba. Tiltakozik a bizottság tevékenysége miatt, egyben kifejti álláspontját a felkeléssel kapcsolatban. február 6.
1950–59
Kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Batonai Istvánt és Batonai Lászlót.
február 6.
A magyar kormány az ENSZ-hez küldött memorandumában kifejti, hogy a ténymegállapító bizottság a „magyar kérdés” eltorzított képét kapta a meghallgatott Kéthly Annától, Király Bélától és Kővágó Józseftől. március 16. A kormány tiltakozik a meghallgatás folyamán elhangzott nyilatkozatok miatt.
Az LB Katonai Kollégiumának különtanácsa gyilkosság vádjával másodfokon halálra ítéli Léderer Jenő Tibort, a bp-i fegyveres harcok résztvevőjét. február 15.
február 7.
Miskolcon kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Hullár Gábor tervelőadót.
Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter-helyettes jegyzéket ad át a moszkvai svéd nagykövetnek. A szovjet fél elismeri, hogy Raoul Wallenberg 1945 januárjától a szovjet állam foglya volt, de „1947. július 17-én, feltehetően szívroham következtében, börtönbeli cellájában elhunyt”.
A holland KLM, a nyugati légitársaságok közül elsőként, menetrend szerinti járatot indít Bp-re.
február 8.
Marjai József követ Bernben átadja megbízólevelét.
Mátyás László r. ezredes, főosztályvezető összegző jelentést készít a politikai nyomozó szervek újászervezéséről. „1956. november 8-án kezdtük meg az ORFK Politikai Nyomozó Főosztálya, a BRFK Politikai Nyomozó Osztálya, majd november végén a megyei rendőrfőkapitányságok politikai nyomozó osztályai szervezését.”
Prágában magyar–csehszlovák tárgyalások kezdődnek a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és a Mo-nak nyújtandó segélyről. július 19.