Megkezdődik a Nemzetközi Geofizikai Év, az emberiség addigi legnagyobb szabású közös tudományos vállalkozása. — 1958 végéig világszerte kétezer különféle észlelőállomás létesül, a felbocsátott meteorológiai kutatórakéták száma meghaladja a tízezret.
1950–59
január 2.
Bereczky Albert ref. püspök benyújtja lemondását a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlésének, azonban azt a testület nem fogadja el. 1958. december 18.
Bp-en újra megnyílik a Divatcsarnok.
Lovas Márton „A magyar írók felelőssége” címmel cikket közöl a Lityeraturnaja Gazeta c. moszkvai lapban. január 11.
január 3.
A Bp-i Helyőrség Katonai Bírósága fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Szívós Géza fuvarost; az ítéletet aznap végrehajtják. január 16.
január 4.
A kormány nyilatkozatot ad ki az egyházpolitikáról; eszerint a hatalommal szemben nem ellenséges papok és hívek „szövetségesnek” tekintendők. A nyilatkozat a püspöki kar tagjait tárgyalásra hívja. január 7.
Tizenöt romániai magyar író a Nsz-ban közzétett levelében az ellenállás feladására szólítja fel a magyar írókat. január 13.
Bp-en befejeződik a szocialista országok pártvezetőinek tanácskozása. — Az októberi felkelést ellenforradalomnak, Nagy Imrét árulónak nevezik, akinek tevékenysége „törvényes (jogi) következményeket” von(hat) maga után. január 25.
Mo-ra érkezik Philippe de Seynes francia diplomata, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese. — De Seynes Bp-en az ENSZ-segélyakció keretében Mo-nak nyújtandó támogatásról tárgyal; a diplomatát fogadja Kádár János is.
január 5.
Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár a Közgyűlésnek bejelenti, hogy a magyar kormánnyal kezdeményezett megbeszélések, valamint a november 16-án a „magyarországi külföldi intervenció” tanulmányozására kinevezett háromtagú bizottság kísérletei sikertelenek voltak. A főtitkár javasolja, hogy a Közgyűlés állítson fel szélesebb bizottságot a magyar kérdés megvizsgálására. január 9.