A kolozsvári katonai törvényszék Balázs Imrét és Tirnován Vid Arisztidet, akik az október 24-ei diákgyűlés szervezői voltak, „uszítás és nyílt lázítás” vádjával 7-7 évi börtönbüntetésre ítéli.
1950–59
Az 1957: 32. tvr. kiegészíti az 1957: 28. tvr. szövegét: „A rögtönítélő bíróság, ha a terheltet a rögtönítélő eljárás alá tartozó valamely bűncselekményben bűnösnek nyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetést szab ki.” 1957. november 3.
december 14.
Zalaegerszegen újabb tüntetést tartanak, amelyet a karhatalom figyelmeztető lövésekkel oszlat fel.
Az SZKP KB Elnöksége határozatot hoz szovjet tanácsadók Mo-ra küldéséről. A Kádár-kormány kérésére szénbányászati, gazdasági és pénzügyi szakembereket, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának kérésére a hadsereg újjászervezéséhez pártfunkcionáriusokat kívánnak küldeni.
Farkas Ferenc eljuttatja az indiai követségre a december 8-án elfogadott kibontakozási javaslatot, amelyet később Kumara Menon moszkvai nagykövet személyesen ad át Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnöknek.
december 15.
Sós György ezredes bp-i rendőrkapitány bejelenti: „Az utóbbi napokban kénytelenek voltunk erősebb eszközökhöz nyúlni, hogy meggátoljuk a provokációs tüntetéseket.”
Kiutasítják Mo-ról az AP hírügynökség tudósítóját, azzal az indokkal, hogy „sztrájkra buzdította a csepeli munkásokat”.
Miskolcon fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítélik és még aznap kivégzik Soltész Józsefet. Ő a forradalmat követő bírósági megtorlás első áldozata. december 20.
A Magyar Forradalmi Tanács „dél-budapesti” tagjai és Pongrátz Gergely Bécsből átteszik működésüket Genovába; a Bécsben maradt csoport irányítását Jankovics István mérnök és Szentkuthy István közgazdász veszi át.
december 17.
A kormány elhatározza a Tájékoztatási Hivatal felállítását. december 19.