A mo-i szovjet katonai invázió hírére hajnalban összehívják az ENSZ BT ülését, ahol szavazásra bocsátják az előző nap beterjesztett amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólítja a Szu-t, hogy tartózkodjon bárminemű katonai akciótól, és haladéktalanul vonja ki csapatait Mo-ról. A javaslat elismeri a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen; felkéri az ENSZ főtitkárát annak megvizsgálására, hogy a magyar népnek milyen élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb segélyre van szüksége, és az ENSZ tagállamait ezen ellátmányok összegyűjtésében való közreműködésre szólítja fel. A javaslatot a Szu megvétózza (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodik). Ezt követően a kérdést, amerikai javaslatra, az „egyesült erővel a békéért” eljárás keretében a Közgyűlés rendkívüli sürgősségi ülésszaka elé utalják.
1950–59
Az ENSZ Közgyűlés délután összeülő második rendkívüli sürgősségi ülésszakán elfogadják a tovább bővített amerikai határozati javaslatot, amely, az eddigieken túl, felkéri az ENSZ főtitkárát, jelöljön ki bizottságot a mo-i helyzet vizsgálatára, majd tegyen jelentést a Közgyűlésnek, és terjesszen elő javaslatokat a Mo-on fennálló helyzet megszüntetése érdekében. november 8. A határozat felszólítja továbbá a szovjet és a magyar kormányt, hogy tegyék lehetővé ENSZ-megfigyelők beutazását Mo-ra; a szavazati arány: 50 mellette, 8 ellene, 15 tartózkodás. — Az ENSZ főtitkára utasítja a világszervezet menekültügyi főbiztosát, hogy folytasson tárgyalásokat a magyar menekültek kérdéséről.
5.05-kor az ungvári rádió közleményt sugároz: „Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink! Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén, megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból, és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. […] Nem nézhettük tovább tétlenül, a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják le legjobb munkás és paraszt testvéreinket, rettegésben tartsák békés állampolgárainkat, anarchiába döntsék Hazánkat, és hosszú időre az ellenforradalom igájába hajtsák egész népünket.” november 12. Ezt követően az új kormánynak az SZKP KB Elnöksége előző esti ülésén megszövegezett felhívását közvetítik.
A késő esti órákban Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke és Horváth Imre külügyminiszter táviratban tudatja az ENSZ főtitkárával, hogy „a magyar kormány [ti. az MFMPK] álláspontja szerint” a mo-i helyzet ENSZ-ben történő megvitatása alapokmány-ellenes, és elleneznek minden ilyen értelmű vitát. Egyben értesítik, hogy Nagy Imre valamennyi, az ENSZ-ben történt intézkedését visszavonják.
5.20-kor hangzik el először Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet 8 óráig többször megismételnek: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” A felhívás után a rádió a Himnuszt, majd a Szózatot közvetíti. — A beszéd elhangzása után Szántó Zoltán tájékoztatja Nagy Imrét a jugoszlávok által felajánlott menedékjog lehetőségéről. — 5.35-től 5.56-ig a Szabad Kossuth Rádió kétpercenként megismétli Nagy Imre beszédét angolul, franciául, németül, magyarul, oroszul, csehül és lengyelül.
Kanada javaslatára a Közgyűlés utasítja a főtitkárt ENSZ-haderő felállítására a Közel-Keleten. — Izrael elfogadja az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó ENSZ-felhívást, de nem hajlandó csapatait az 1949-es fegyverszüneti vonal mögé visszavonni.
5.56-kor Nagy Imre a rádión keresztül visszatérésre szólítja fel a Tökölön tartózkodó katonai küldöttséget.
6 óra után a Parlament épületéből a jugoszláv nagykövetségre érkezik Nagy Imre, Donáth Ferenc és Szántó Zoltán. 6 és 8 óra között szintén ideérkezik Losonczy Géza és Lukács György (mind az öten az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Ujhelyi Szilárd, Vas Zoltán, Erdős Péterné és családtagjaik. Összesen 43 személy kap menedékjogot. november 22. — Dalibor Soldatić nagykövet valószínűleg még aznap közli Nagy Imrével a Belgrádból érkezett üzenetet: „Írásbeli aktust [kell] átadni a követnek, hogy Nagy Imre az új kormányt elismeri, és bizalommal van az új kormány személyi összetétele iránt. Hogy utolsó tetteit és lépéseit a kormányban levő reakcionárius körök kényszerítésére tette meg.”1 — Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes, a légierő parancsnoka és Erdős Péter újságíró Jovo Vukmirović ezredes katonai attasé lakásán kap menedéket.
1) Rainer, Nagy Imre, II, 334.
A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola nemzetőrségét a Ménesi úton körülzárják a szovjetek; Sipos Jenőt, aki a Citadellához felvonuló szovjet páncélosok felderítésére indult, elfogják és deportálják. (A szovjetek ezt követően folyamatosan deportálják a fogságukba esett fiatalokat és felkelőket.) Késő délután Baráth Zoltán, az egység parancsnoka, Marián Istvántól, a Műszaki Egyetem nemzetőrparancsnokától kapott utasításnak megfelelően, feloszlatja a csoportot.
Az ELTE nemzetőrsége az ekkor a Petőfi Katonai Akadémián tartózkodó Görgényi Dániel utasítására kiüríti a bölcsészkar Pesti Barnabás utcai épületét; néhányan az Állam- és Jogtudományi Kar Szerb utcai épületében lévő fegyveres csoporthoz csatlakoznak, amely csak november 6-án oszlik fel.