Nem sokkal 20 óra előtt Gerő Ernő telefonon beszél Nyikita Hruscsovval, és lemondja másnapra tervezett moszkvai útját. — Ma sem tisztázott, intézett-e Gerő formális kérést korábban Jurij Andropov nagykövethez vagy ekkor Hruscsovhoz, hogy a szovjet csapatokat rendeljék Bp-re.1 — Gerő és Hruscsov beszélgetését követően Georgij Zsukov marsall arról tájékoztatja Hruscsovot, hogy Gerő a bp-i szovjet nagykövetség útján kérte a szovjet csapatok beavatkozását. A szovjet pártvezetés a katonai akciót, arra hivatkozva, hogy magyar részről erre nem kaptak hivatalos felkérést, ekkor nem engedélyezi.2 — 20 órakor a szovjet hadsereg vezérkara, a politikai döntést megelőzően, riadókészültségbe helyezi a Különleges Hadtest két hadosztályát.3
1950–59
20 órakor Gerő Ernő beszédet mond a rádióban; homályos megfogalmazásban sovinisztákat, antiszemitákat és reakciósokat említ, és a megmozdulást „nacionalista jellegű” tüntetésnek nevezi.
20 és 21 óra között a Rádió épületének védelmére rendelik a HM Őrzászlóalj 96 katonáját és újabb 200 karhatalmistát, akiknek sikerül bejutniuk az épületbe. A 20. híradó ezred 150 katonája átmenetileg megtisztítja az épület környékét. 21 óra körül a Rádió épületéhez érkezik a Petőfi Akadémia 150 tisztje, a 20. híradó ezred újabb 100 katonája, valamint a piliscsabai ezred egy lövész- és egy harckocsizó zászlóalja. A Petőfi Akadémia tisztjei bejutnak az épületbe, miután két piliscsabai harckocsi átszakítja a kordont. 35-40 tiszt fegyvertelenül visszamegy a tömegbe agitálni, de az épületből tüzet nyitnak rájuk; egy honvédtiszt meghal, ketten megsebesülnek. A tömegben elvegyült piliscsabai katonák nagy része fegyveresen átáll a felkelőkhöz vagy átadja fegyverét. Ekkortól a tüntetők ezekkel és a külvárosi raktárakból szerzett fegyverekkel viszonozzák a védők tüzét; megkezdődik az épület hajnalig tartó ostroma.
Nem sokkal 21 óra előtt a Kossuth Lajos téren Erdei Ferenc próbál beszédet mondani, de szavait elnyomja a tömeg. 21 órakor Nagy Imre lép a Parlament erkélyére. „Elvtársak!” megszólítással kezdi rövid, csalódást keltő beszédét. Hangsúlyozza, hogy a jogos követelések meghallgatásra találnak, de minden problémát a párton belül kell megoldani. A Himnusz eléneklését követően a Kossuth tér lassan kiürül, sokan a rádióhoz mennek. — A beszédét befejező Nagy Imre még a Parlamentben értesül arról, hogy a rádió épületénél fegyveres harc kezdődött. Ezt követően Jánosi Ferenc társaságában átmegy az Akadémia utcai pártközpontba.
A reggeli órákban az MDP küldöttsége a visszaérkezik Belgrádból Bp-re. A pártközpont Akadémia utcai épületében megkezdődik az MDP PB kibővített ülése, amely a belpolitikai helyzettel és a tervezett diáktüntetéssel foglalkozik. A PB a nap folyamán folyamatosan ülésezik.
Eközben Moszkvában magyar idő szerint 21 órától ülésezik az SZKP KB Elnöksége.1 Georgij Zsukov marsall (némely részletében pontatlanul) tájékoztatja a résztvevőket a mo-i helyzetről. Nyikita Hruscsov időközben újabb jelentést kap a bp-i szovjet nagykövetségről, amely szerint a helyzet rendkívül veszélyes, és szükség van a szovjet egységek beavatkozására. Hruscsov azt javasolja az Elnökség tagjainak, hogy a szovjet csapatok vonuljanak be Bp-re; javaslatával a jelenlévők, Anasztaz Mikojan kivételével, egyetértenek. Mikojant, Mihail Szuszlovot és Ivan Szerovot, a KGB elnökét Bp-re küldik. október 24. (A Moszkvában tartózkodó és az Elnökség ülésére behívott Rákosi Mátyás szintén katonai beavatkozást javasol.) — 21 óra után Vaszilij Szokolovszkij marsall vezérkari főnök parancsot ad a kijelölt alakulatok útba indítására. 22 órakor a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztálya, zömmel Székesfehérvár, Sárbogárd, Cegléd, Szolnok és Kecskemét helyőrségekből, megindul a főváros felé. október 24. A hadtest 17. hadosztálya parancsot kap az osztrák–magyar határ lezárására. — Mo-ra irányítják a Kárpáti Katonai Körzet két hadosztályát, valamint a Romániában állomásozó önálló hadsereg egy gépesített hadosztályát. október 24. (Ekkor összesen öt hadosztályt mozgósítanak, kb. 32 ezer emberrel, 1130 harckocsival, 800 löveggel és aknavetővel.)
1) A szovjet vezetés álláspontjáról és intézkedéseiről itt és a továbbiakban lásd: Döntés a Kremlben.
Nagy Imre 10.30-tól Losonczy Gézánál tárgyal Haraszti Sándorral, Ujhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal a kibontakozás lehetőségeiről és személyi feltételeiről. A résztvevők egyetértenek abban, hogy új vezetésre van szükség. Nagy Imre a tüntetés megtartása ellen foglal állást.
21.37-kor perckor a tüntetők a Dózsa György úton, több órás próbálkozás után, lángvágók és tehergépkocsik segítségével ledöntik a Sztálin-szobrot. A maradványokat a Blaha Lujza térre vonszolják, és a következő napokban darabjaira verik szét.
október 24.
9 órakor a rádió közli: „ Az ellenforradalmi bandák galád fegyveres támadása az éj folyamán rendkívül súlyos helyzetet teremtett. […] A kormányzati szervek … segítségért fordultak a Varsói Szerződés értelmében a Magyarországon tartózkodó szovjet alakulatokhoz. A szovjet alakulatok … részt vesznek a rend helyreállításában. […] Az ellenforradalmi bandák felszámolása minden magyar dolgozó, a nép, a haza legszentebb ügye…” — Bata István vezérezredes honvédelmi miniszter parancsot ad a felkelés fegyveres leverésére.
Moszkvában folytatódik az SZKP KB Elnökségének kibővített ülése; jelen vannak az eredetileg a lengyel válság miatt Moszkvába hívott bolgár, csehszlovák és keletnémet pártvezetők. Az Elnökség tanácskozásába később bekapcsolódik Liu Sao-csi kínai államfő is. A szövetséges vezetők támogatják a lengyel és a magyar válság megoldására tett szovjet lépéseket.
1) Rainer, Nagy Imre, II, 248.
2) Döntés a Kremlben, 176.
3) Horváth, Hadikrónika, 67.