17 óra tájban a rádió épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a 16 pontot. Benke Valéria, a Magyar Rádió elnöke, aki a pártvezetés tagjaival és Nagy Imrével is többször beszél telefonon, a követelést nem teljesíti. Az elutasítás után az egyre növekvő tömeg megpróbál behatolni az épületbe, ahol ekkor már kb. 260-280 karhatalmista és egy államvédelmi alegység tartózkodik.1 (A rádió őrségének megerősítésére 15.30-kor 30 fő, 16.40-kor és 17 óra után egy-egy századnyi áv. katonát rendeltek.) 18.30 tájban az őrség őrizetbe vesz 10 tüntetőt, akiknek sikerült behatolniuk az épületbe. 19.45-kor (más forrás szerint 20.15-kor) az épületből leadják az első riasztólövéseket.
1950–59
23 óra körül Benjámin László, Erdei Sándor és Zelk Zoltán az Írószövetség képviseletében a Parlamentbe megy; hosszú várakoztatás után Hegedüs András miniszterelnök fogadja őket, és közli velük, ha a helyzet nem változik, a kormány szovjet csapatokat hív segítségül. — 23.30-kor az Írószövetség Titkársága határozatot hoz, amely személyi változásokat sürget, Nagy Imrének a vezetésbe való bevonását és nemzeti egységprogram kidolgozását követeli.
17 óra után Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet, Gerő Ernő segélykérésére hivatkozva [?], jelenti Moszkvába, hogy a mo-i helyzet egyre veszélyesebbé válik. — Andropov ugyanerről tájékoztatja Pjotr Lascsenko altábornagyot, a Különleges Hadtest parancsnokát, és kéri, csapataival vonuljon Bp-re. A hadtestparancsnok a kérést visszautasítja, arra hivatkozva, hogy ő csak Moszkvából érkező parancsra cselekedhet.1
1) Kézikönyv, 77.
A főváros több pontján (Széna tér, Corvin köz, Baross tér) fegyveres csoportok szerveződnek; támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és a fegyvergyártással foglalkozó üzemeket; késő éjszaka a felkelők már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak.
17.30-kor az ELTE-n a Gólyavárban megkezdődik a Petőfi-kör orvosvitája.
A kecskeméti III. hadtest 12. kiskunfélegyházi hadosztályának 37. gépesített lövészezrede Kiskunhalasról útba indul Bp-re; az ezred parancsnoka Hodosán Imre őrnagy.
A kora esti órákban Debrecen belvárosában a megyei rendőr-főkapitányság Kossuth Lajos utcai épületénél a belső karhatalom (államvédelem) egységei Komócsin Zoltán, az MDP megyei első titkára parancsára tüzet nyitnak a délelőtt óta több [tíz?]ezresre növekedett tüntető tömegre. A sortűzben három tüntető életét veszti; ők a forradalom első halottai. Rajtuk kívül sokan megsebesülnek.
18 óra körül a Kossuth térről a tömeg kisebb csoportjai a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz vonulnak.
Az SzN „Új, tavaszi seregszemle” címmel közöl vezércikket, amely támogatja az ifjúság követeléseit. A lap közli az Írószövetség közleményét, amely üdvözli a lengyelországi változásokat, de nem helyesli a tüntetést. A lapban teljes terjedelmében olvasható Władysław Gomułkának a LEMP KB VIII. plénumán mondott beszéde.
18 óra után Tóth Lajos vezérőrnagy, vk. főnök riadóztatja a piliscsabai és az aszódi gépesített ezredet. október 24. — Nem sokkal később a néphadsereg és a belső karhatalom (államvédelem) egységeit az ország egész területén riadókészültségbe helyezik. A csapatoknak megtiltják a fegyverhasználatot.
1) Horváth, Hadikrónika, 64.