A Központi Bányász Parancsnokság alá tartozó egységek száma 14 zászlóaljra és egy önálló századra nő, mintegy 7300 főnyi legénységi állománnyal. A parancsnokság ekkortól hadrenden kívüli alakulat, amelyben sorkatonák is szolgálnak; a munkaszolgálatosok száma a bányászalakulatokon belül az 1955. áprilisi leszereléseket követően 2 ezer fő alá csökken.

Az Mt határozatban intézkedik az MTA Közgazdaságtudományi Intézete létrehozásáról.

Nagy jelentőségű kínai–szovjet szerződéseket írnak alá, amelyek keretében a Szu gyakorlatilag vállalja Kína modernizálását; a globális együttműködés keretében egyeztetik a két állam külpolitikáját is.

A CSKP KB Politikai Irodája, azzal a megokolással, hogy negatív fényben tünteti fel a szlovákokat, határozatot hoz a Rákóczi hadnagya c. magyar film csehszlovákiai vetítésének betiltásáról.

PB-határozat születik a Jugoszláviával kapcsolatos új szovjet politika támogatásáról. A Tito-ellenes mo-i jugoszláv emigránsszervezetet feloszlatják, lapjukat megszüntetik; a sajtóban és a rádióban folyó jugoszlávellenes propagandát beszüntetik, a propagandakiadványokat kivonják a forgalomból. 1955. február 25.

A Legfőbb Ügyészség javasolja a miniszterelnöknek, hogy az államvédelmi apparátus vezetői vizsgálják felül a BM operatív nyilvántartó rendszerét. október 19.

Piros László belügyminiszter jelentést készít a miniszterelnök és az MDP PB számára a „külső és belső reakció tevékenységéről”. A tájékoztatás szerint a korábbi években kb. másfél millió név szerepelt az operatív nyilvántartásokban. „Országos viszonylatban jelenleg 28 folyamatban lévő ellenforradalmi szervezkedés és 87 ellenséges csoportosulás ügyében folyik államvédelmi operatív munka.” 1955. március 29.

„A KV ülése után” címmel megjelenik Nagy Imre cikke az SzN-ben. Nagy nyíltan szól a pártvezetés megosztottságáról, és nyilvánosságra hozza, hogy a rehabilitált kommunista vezetők (köztük Kádár János) ártatlanok voltak. október 23.