Sztálin fogadja Milovan Đilast és Georgi Dimitrovot, és kijelenti, hogy a Szu elutasítja a közép-európai–balkáni föderációs terveket, Albánia esetleges Jugoszláviához csatolását, valamint a görög polgárháborúba való beavatkozást. A Szu szoros jugoszláv–bolgár szövetséget ajánl. március 1.

Meghal Szergej Ejzenstejn szovjet filmrendező.

Az MKP PB elfogadja az „Irányelvek a Magyar Kommunista Párt gazdaságpolitikájához” c. dokumentumot.

Magyar kormányküldöttség utazik Moszkvába Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettesek vezetésével. február 18.

Ortutay Gyula kultuszminiszter Esztergomba utazik, hogy tárgyalásokat kezdjen a r. kat. egyházi vezetéssel a „sérelmek orvoslásáról”. Mindszenty József bíboros arra hivatkozva zárkózik el a tárgyalástól, hogy a magyar katolikus egyházra vonatkozó általános érvényű megállapodás megkötésére kizárólag a magyar kormánynak és a Szentszéknek van joga. A püspöki kar 1950-ig kitart ezen álláspont mellett. A Kultuszminisztérium ezt követően bizalmas tárgyalásokat folytat Czapik Gyula egri érsekkel.

Távozik tisztségéből Pálffy György, a HM Katona Politikai Csoportfőnökségének vezetője; utóda Földy Lajos ezredes, majd vezérőrnagy. szeptember 16. 1949. február 1. Pálffyt, altábornagyi rangban, a Magyar Honvédség felügyelőjévé nevezik ki, aki e minőségében a katonai elhárítás és hírszerzés irányítója marad. 1949. július 5.

A Bp-i Népbíróság, a vádlottak távollétében, Peyer Károly szociáldemokrata politikust 8 évi fogházra, Gábor Róbert szociáldemokrata politikust, v. áv. tisztet halálra, Pisky-Schmidt Frigyes v. népügyészt 10 évi kényszermunkára ítéli. július 6.

Moszkvában magyar–szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá. A hadifoglyokkal kapcsolatban Sztálin megígéri, hogy április 1-jétől újra „teljes erővel” megindul a repatriálás. május elejétől.