Újból megkezdődik a mo-i „svábok” kitelepítése, ezúttal Németország szovjet megszállási övezetébe. A hónap végéig 10 381 személyt telepítenek át, akik után 20 651 hold föld és 1685 ház marad vissza. október 10.

Az ausztriai Altöttingben tanácskozásra gyűlik össze az 1939-ben választott Képviselőház emigrációban élő 56 egykori képviselője. Az „altöttingi országgyűlés” Mo ideiglenes kormányzójává választja kisbarnaki Farkas Ferenc v. vezérezredest. 1949. január 1. — Az emigráns „parlament” több tanácskozást nem tart.

Az ENSZ elutasítja a legyőzött országok, köztük Mo felvételi kérelmét a világszervezetbe. október 1.

A köztársasági elnök Károlyi Mihályt kinevezi Mo párizsi követévé. 1949. június 2.

84 tagú magyar küldöttség részvételével Párizsban megkezdődnek a IX. főiskolai világjátékok. augusztus 31.

Montreux-ben megkezdi első kongresszusát az Európai Föderalista Unió, amely antikommunista atlanti erőként határozza meg önmagát.

A Bp-i Népbíróság első fokon ítéletet hirdet Mistéth Endre és társai, a „Magyar Közösség-összeesküvéshez” kapcsolt kisgazda csoport perében. Az ítéletek: Mistéth 3 és fél év kényszermunka (jogerősen 6 év fegyház); Jaczkó Pál 4 év kényszermunka (jogerősen 5 év börtön); Gyulai László 4 év fegyház (jogerősen 5 év fegyház); Horváth János 3 és fél év kényszermunka (jogerősen 3 év fegyház); Kiss Sándor 2 és fél év fegyház (jogerősen 3 év fegyház); Csicsery-Rónay István 2 év fegyház (jogerősen 3 év fegyház); Vatai László 6 hónap fegyház (jogerősen 6 hónap börtön); Hám Tibort felmentik. 1948. március 3.

Eszterhás György a DNP, Vajda Endre az FMDP, Slachta Margit a KNT és Pfeiffer Zoltán az MFP nevében, „a választások tisztasága felett érzett súlyos aggodalmaik alapján”, beadványban fordulnak Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz.