Rajk László belügyminiszter betiltja a Rókus-kápolna előtti Mária-szoborhoz tervezett körmenetet.
1946. május
1946. május
Megalakul a Magyar Olimpiai Társaság; elnök Hajós Alfréd. 1947. február 16.
Tokióban megkezdődik a japán háborús főbűnösök, 10 polgári személy és 18 katonai vezető pere. 1948. november 12.
május 6.
Pártközi megegyezés jön létre a B-listázások megkezdéséről, az állami és közigazgatási tisztviselők létszámának 10%-kal történő csökkentéséről; a B-listázást a baloldali pártok a főhatóságok és a közigazgatás politikai ellenfeleiktől való „megtisztítására” használják fel.
Az Mt állami ellenőrzés alá helyezi a Magyar Nemzeti Bankot. 1947. december 4.
A magyar kormány a Külügyminiszterek Tanácsához való továbbítás céljából jegyzékben tájékoztatja a nagyhatalmak bp-i képviselőit a Mo és Csehszlovákia közötti vitás nemzetiségi kérdésről, valamint a magyar–csehszlovák tárgyalások eredményeiről. Egyúttal felkéri őket, hogy a békeszerződésben nemzetközi garanciákkal ellátott kisebbségvédelmi rendelkezésekkel biztosítsák a csehszlovákiai magyarság részére az ENSZ Alapokmányában foglalt emberi jogokat, s érjék el a csehszlovák kormánynál, hogy adja vissza a magyarok állampolgárságát, munkáltatói és munkavállalói szabadságát, tegye lehetővé számukra kulturális intézmények, politikai pártok és szakszervezet alakítását, valamint a szabad gazdasági szervezkedést. május 7.
május 7.
A négy nagyhatalom külügyminisztereinek párizsi értekezlete az első és a második bécsi döntés hatálytalanítását, és Mo 1937. december 31-ei határainak visszaállítását javasolja, azaz elutasítja a magyar–román határ esetleges korrekciójának lehetőségét. május 28. — Magyar–csehszlovák viszonylatban a nagyhatalmak kilátásba helyezik a beterjesztett csehszlovák követelés és az esetleges magyar ellenkövetelés mérlegelését. május 8. — A párizsi javaslat szerint Bulgária megtarthatja Dél-Dobrudzsát, a Szu pedig Besszarábiát és Észak-Bukovinát. június 11.
május 8.
Az MKP KB elfogadja a párt programját a gazdaság külső segítség nélkül végrehajtandó szanálásáról és a stabilizációról. május 21.
A magyar kormány a nagyhatalmakhoz intézett újabb jegyzékében a kisebbségek védelmének a békeszerződésbe való belefoglalását, a kisebbségellenes törvények hatályon kívül helyezését, az új határok megvonása után fennmaradó kisebbségek számára autonómia biztosítását, az autonómiák és a kisebbségi jogok nemzetközi ellenőrzését, az otthonukból elüldözött magyarok számára pedig a lakóhelyükre való visszatérés lehetőségét és részleges kártérítést kér.
Csehszlovákiában „amnesztiatörvényt” fogadnak el, amely a magyarok és a németek elleni bűncselekmények elkövetőit mentesíti a felelősségre vonás alól.