A Nemzetgyűlés megalkotja az 1946: I. tc.-et Magyarország államformájáról. A törvény eltörli a királyságot, és Mo-ot köztársasággá nyilvánítja. A preambulum kimondja: a polgárok számára a köztársaság biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. február 2. — Az Ngy közfelkiáltással Tildy Zoltán ref. lelkészt (FKgP) választja köztársasági elnökké. 1948. augusztus 3.
1946. 02. 01
A kormány újabb jegyzékkel fordul a szövetségesek kormányaihoz a béketárgyalások előkészítésével kapcsolatban, amelyben reményét fejezi ki, hogy a békekötés nem a bosszúállás szellemében fog történni, mivel hosszú távon csak az igazságra épülő, méltányos rendezés teremthet békés légkört. A jegyzék szerint a délkelet-európai rendezés egyik alapelvének „a nemzetiségi és területi kérdés összhangba hozatalának” kellene lennie.
Új, kollektív bérrendszert vezetnek be, amely kötelezi a munkaadókat, hogy a bérek egy részét természetben, elsősorban élelmiszerben fizessék ki a dolgozóknak.
Csehszlovákiában belügyminiszteri rendelettel felfüggesztik a magyar nemzetiségűekre az előző év októberében kimondott vagyonelkobzást.
E naptól kezdődően országszerte újjáválasztják az üzemi bizottságokat; a választások élezik a kommunisták és a szociáldemokraták közötti feszültséget. Az SZDP valamelyest javít korábbi pozícióján, de a bizottságok vezetőségeiben megmarad a kommunista túlsúly.