Az MKP KV ülésén Gerő Ernő a Szu Mo-gal kapcsolatos stratégiájáról és taktikai lépéseiről kifejti: „…elérni Mo kérdésében a döntő befolyást … olyképpen, ami az angol-amerikaiakat nem ijeszti meg”.
1945
Traktorok segítségével már áramot termel a csepeli Weiss Manfréd Művek. január 27.
Sztálin a londoni csehszlovák emigráns kormány vezetőjéhez, Edvard Benešhez intézett levelében kijelenti, a szovjet kormány nem akadályozhatja meg Kárpát-Ukrajna népét, hogy „kifejezést adjon nemzeti akaratának”. június 29. A levél megírásának idejére a csehszlovák adminisztráció már elhagyta Kárpátalját.
január 24.
Az MKP és az SZDP megállapodást köt a szakszervezeti mozgalom közös újjászervezéséről. február 7.
január 25.
A háborús bűnösök felelősségre vonására az INK rendeletileg felállítja a népbíróságokat; a 24 törvényszéki székhelyen az öt koalíciós párt által delegált laikus tagokból és egy szakképzett bíróból álló tanácsok alakulnak. január 27. május 1.
Az MKP és az SZDP vezetői véglegesítik a két párt politikai és szervezeti együttműködésről kötött megállapodást.
A Délvidéken a szerb katonai közigazgatás e naptól kezdődően büntetőtáborba telepíti Csurog (550 fő), Zsablya (250 fő) és Mozsor (60 fő) község magyar lakosságát. Az elhurcoltak minden tulajdonát elkobozzák, katolikus templomaikat lerombolják.
Kudarcba fullad a német csapatok Ardennekben indított ellentámadása.
január 26.
Megalakul az államfői jogok egy részét gyakorló Nemzeti Főtanács (NFt); elnöke Zsedényi Béla, az INgy elnöke; tagja Dálnoki Miklós Béla, az INK elnöke, és Gerő Ernő.
Kudarccal végződik a Konrád III. offenzíva, amelynek során a német csapatok az előző napon Kelenföldig jutottak.