1945

Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével, első alkalommal, magyar kormányküldöttség kezd tárgyalásokat Prágában a szlovákiai magyar kisebbség ügyéről; Csehszlovákiát Vladimír Clementis külügyi államtitkár képviseli. A tárgyalások eredménytelenül zárulnak. december 6. — A csehszlovák fél által előterjesztett javaslat szerint a magyar kisebbség egy részét a paritásos lakosságcsere keretében, a többit egyoldalúan telepítenék át Mo-ra; a magyar lakosság egy része végül megkaphatná a csehszlovák állampolgárságot, de kisebbségi jogokkal nem rendelkezhetne. — A magyar fél az egyoldalú kitelepítést elutasítja, a népcsere feltételéül pedig a magyarellenes intézkedések hatálytalanítását, az áttelepítendő magyarok kiválasztásába való beleszólást, valamint a népcsere után is Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogainak biztosítását, vagy lakóterületükkel együtt Mo-hoz csatolását szabja. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia mindenáron a csehek és szlovákok nemzeti államává akar válni, és meg akar szabadulni magyar kisebbségétől, adja át őket „a hozzájuk tartozó földdel, területekkel” együtt. december 4.

    1945.

    december 4.

    Befejeződik a szlovákiai magyarok Cseh- és Morvaországba deportálásának első szakasza. A hivatalos jelentés szerint 9247 magyart kényszerítettek lakóhelye elhagyására. — A tárgyalások előző napi felvételének eredményeként a csehszlovák hatóságok leállítják a deportálást. — A csehszlovák kormány ülésén Vladimír Clementis a lakosságcsere-tárgyalások addigi menetéről beszámolva elmondja: tudtára adta Gyöngyösi János külügyminiszternek, hogy Csehszlovákiát nem érdekli a Szlovákiába való áttelepülést elutasító szlovákok sorsa, s elmagyarosításukhoz „sok szerencsét” kíván. december 11.