1945

Farkas Mihály belügyi államtitkár, Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője és Pálffy György, a HM Katonapolitikai Osztályának vezetője hazaérkezik Salzburgból, ahol a magyar háborús bűnösök kiadásáról folytatott tárgyalásokat az amerikai megszálló hatóságokkal. október 3.

    Aláírják a gyakorlatilag az egykori Curzon-vonalat1 rögzítő moszkvai lengyel–szovjet határ-egyezményt. A felek felosztják Kelet-Poroszországot is, és rendelkeznek a szovjet–lengyel határ mentén végrehajtandó lakosságcseréről. szeptember 9.

    1. 1) A Curzon-vonal a lord Curzon brit diplomata által 1919-ben Versailles-ban javasolt demarkációs vonal Lengyelország és Szovjet-Oroszország között. 1939 és 1945 után ez alapján húzták meg a lengyel–szovjet határt.

    1945.

    augusztus 18.

    Hatályba lép az INK 6650/1945. ME. sz. rendelete a nyolcosztályos kötelező általános iskolai oktatásról. „A népiskola 1–6. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I–IV. osztályai helyett »általános iskola« elnevezéssel új iskolákat kell szervezni.” — Ugyancsak hatályba lép a 6660/1945. ME. sz. rendelet az egyetemek állam- és jogtudományi karainak nők számára történő megnyitásáról. 1946. augusztus 29.

      A Szlovák Partizánszövetség Besztercebányán ülésező első közgyűlése az SZNT-hez intézett beadványában sürgeti a magyar lakosság mielőbbi kitelepítését, illetőleg a lakosságcsere megkezdését, a magyarok munkatáborokba koncentrálását és vagyonuk elkobzását, egyúttal kifogásolja a deportálásból hazatérő magyar zsidók vagyonának visszaadását. A partizánok az ún. belső telepítés keretében egyúttal részt követelnek a magyarok elkobzott vagyonából. 1948 tavaszáig a Pozsony és Tornalja közötti magyarlakta járásokba telepítenek 1640 partizánt és családját.