A kecskeméti Népbíróság Sághy Mihály elnökletével felmenti Vezér Ferenc pálos szerzetest. 1951. június 28.
1945
június 14.
A NOT, miután háborús bűntettben is megállapítja bűnösségét, másodfokon életfogytiglani fegyházra ítéli Meskó Zoltán v. nemzetiszocialista pártalapítót. 1959. május 31.
A Bp-i Népbíróság ítélete alapján kivégzik Bokor Dénest, a városmajori nyilasok egyik v. vezetőjét.
június 15.
Miklós Béla miniszterelnök és Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke aláírja a magyar–szovjet jóvátételi egyezményt. augusztus 6. augusztus 15. — A szerződés értelmében Mo hat év alatt (1951. január 20-áig) összesen 200 millió dollár értékű árut, nyersanyagot stb. köteles szállítani a Szu-nak; 169 millió dollárt ipari, 31 milliót mezőgazdasági termékekkel kell kiegyenlíteni.
Az INK 34 ezer főben állapítja meg a Magyar Államrendőrség létszámát.
június 16.
Edvard Beneš csehszlovák államfő kijelenti, hogy megoldást kell találni a német és a magyar kisebbség sorsára; ha nem távolítják el őket az országból, úgymond „ugyanazokat a háborúhoz vezető bűnöket követik el”, mint korábban. június 19. — A csehszlovák kormány döntése szerint nemcsak a németek, hanem a magyarok kitelepítését is kérik a közelgő potsdami konferencián összeülő nagyhatalmaktól. június 29. június 30.
Az SZLKP KB Elnöksége határozatban sürgeti a magyar lakosság egyoldalú, illetőleg lakosságcsere keretében történő kitelepítését, a „visszatért városok” (Kassa, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Komárom és Érsekújvár), valamint Pozsony „magyartalanítását”, a szlovák etnikai terület városainak a magyaroktól való „megtisztítását”, a magyar lakosság országon belüli széttelepítését, és a déli határvidék szlovákokkal való benépesítését. Az Elnökség egyúttal elveti a magyar tannyelvű elemi iskolák további fenntartásának és egy magyar nyelvű lap kiadásának lehetőségét. június 27.
Az év végéig mintegy 75 ezer magyart ítélnek el háborús bűnösként, vagy utasítanak ki Szlovákiából.
június 18.
A morvaországi Přerov vasútállomásán a pozsonyi 17. gyalogezred katonái feltartóztatnak és lemészárolnak közel háromszáz, otthonába visszatérni szándékozó, főként dobsinai illetőségű német és magyar menekültet.
június 19.
A magyar kormány az amerikai jegyzékre adott válaszában kifejti, hogy nem ellenzi a csehszlovákiai magyar háborús bűnösök szigorú megbüntetését, tiltakoznia kell viszont a magyar kisebbségnek a nácik zsidóellenes intézkedéseire emlékeztető kollektív üldözése ellen.