A szovjet csapatok hajnalban elérik Prágát. május 11.
1945
Edvard Beneš pozsonyi rádióbeszédében bejelenti, hogy országában a jövőben már nem lesznek az első világháborút követő rendszer szelleme szerinti kisebbségi jogok, s a németek és magyarok túlnyomó részének távoznia kell Csehszlovákiából: „Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.” május 14.
május 10.
Megjelenik az INK április 23-án elfogadott rendelete az államrendőrség felállításáról; a késedelem oka, hogy a kormány néhány tagja, elsősorban Teleki Géza gr. és Vásáry István, kifogásolta a kommunista párt túlzott befolyását a szerveződő rendőrségre. május 15.
A MÁr Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya Tömpe András vezetésével a Bajza utca 52. sz. alatti épületbe költözik; az Andrássy út 60. a Bp-i Főkapitányság Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztályának székhelye marad. május 19. [?]
Megjelenik az INK rendelete a Népgondozó Hivatal felállításáról; vezetője Antall József. július 1. Erdei Ferenc belügyminiszter korábbi kijelentéseivel ellentétben – hogy ti. az új kormányszerv feladata a hazatelepülő magyarok letelepítése mellett a németek kitelepítésének szervezése lesz –, a rendelet csak utal a „fasiszta németek” kitelepítésére, és a részletesebb szabályozást egy másik, később kiadandó kormányrendeletben ígéri. május 14.
Az SZDP vezetősége aggodalmának ad hangot a csehszlovákiai magyar kisebbség üldöztetése miatt.
Angol hadifogságba kerül a harcoló magyar alakulatok közül utolsóként egységesnek megmaradt Szent László hadosztály állománya. 1948. február 23.
Az ipar újjáépítésének irányítására a kormány kinevezi az első miniszteri biztosokat.
május 11.
Az NFt Gerő Ernőt kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterré nevezi ki; Gerő helyett Révai József lesz az NFt harmadik tagja. — Az MKP KV Titkárságában Gerő helyét Farkas Mihály foglalja el.
Az INgy PB elutasítja a Keresztény Demokrata Néppárt hivatalos elismerését.