Befejeződik a világháborúban győztes nagyhatalmak potsdami értekezlete. A megállapodásokat 22 pontban foglalják össze. — A Szu lemond a Ruhr-vidék nemzetközi felügyeletéről és földközi-tengeri igényeiről; cserébe a nyugati szövetséges hatalmak nem szólnak bele a szovjet övezet ügyeibe. Döntés születik Lengyelország ideiglenes nyugati (az Odera–Neisse-) és keleti (a Curzon-vonallal megegyező) határáról, Németország megosztásáról és a későbbi békeszer-ződések elveiről. Elfogadják a jóvátétel-fizetés kötelezettségének elvét. A Szu jóvátételként megkapja a Kelet-Ausztriában, Mo-on és Romániában található összes német tulajdont. — A kisebbségi német lakosságot illetően a XIII. pont a következőképpen rendelkezik: „A három kormány, minden vonatkozásban megvizsgálva a kérdést, elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak vagy egy részének Német-országba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani. Egyetértenek abban, hogy bármilyen áttelepítés is történjék, annak szervezetten és emberséges módon kell végbemennie.” (1945 és 1948 között mintegy 11 millió németet üldöznek el vagy telepítenek ki Közép-Kelet-Európából.) augusztus 9. — A szlovákiai magyarság kitelepítésének kérdésével a konferencia ugyanakkor, a csehszlovák kérés ellenére, nem foglalkozott.