1945. június
1945.

június 16.

Edvard Beneš csehszlovák államfő kijelenti, hogy megoldást kell találni a német és a magyar kisebbség sorsára; ha nem távolítják el őket az országból, úgymond „ugyanazokat a háborúhoz vezető bűnöket követik el”, mint korábban. június 19. — A csehszlovák kormány döntése szerint nemcsak a németek, hanem a magyarok kitelepítését is kérik a közelgő potsdami konferencián összeülő nagyhatalmaktól. június 29. június 30.

    Az SZLKP KB Elnöksége határozatban sürgeti a magyar lakosság egyoldalú, illetőleg lakosságcsere keretében történő kitelepítését, a „visszatért városok” (Kassa, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Komárom és Érsekújvár), valamint Pozsony „magyartalanítását”, a szlovák etnikai terület városainak a magyaroktól való „megtisztítását”, a magyar lakosság országon belüli széttelepítését, és a déli határvidék szlovákokkal való benépesítését. Az Elnökség egyúttal elveti a magyar tannyelvű elemi iskolák további fenntartásának és egy magyar nyelvű lap kiadásának lehetőségét. június 27.

      1945.

      június 19.

      A magyar kormány az amerikai jegyzékre adott válaszában kifejti, hogy nem ellenzi a csehszlovákiai magyar háborús bűnösök szigorú megbüntetését, tiltakoznia kell viszont a magyar kisebbségnek a nácik zsidóellenes intézkedéseire emlékeztető kollektív üldözése ellen.

        Edvard Beneš csehszlovák elnök kiadja ún. retribúciós dekrétumát „a náci bűnösök, az árulók és segítőik” megbüntetéséről; a dekrétum a „köztársaság fokozott veszélyeztetettségének” idejére visszamenőleges hatállyal bűntettnek nyilvánít olyan cselekményeket, amelyek elkövetésük idején nem sértettek törvényt. A csehszlovák kormány jóváhagyja a németeket és magyarokat csehszlovák állampolgárságuktól megfosztó elnöki dekrétum tervezetét. augusztus 2.

          1945.

          június 20.

          Az INK emlékeztetőben fordul a SZEB szovjet képviselőihez, és kéri, hogy szüntessék meg Mo hadizóna státusát, a Vörös Hadsereg hagyjon fel a gyárak leszerelésével és áruk ellentételezés nélküli kiszállításával; a bányák, a gyárak, a raktárak stb. őrzését adják át a magyar fegyveres erőknek, a vasutak és a posta feletti rendelkezést pedig a magyar hatóságoknak.