Az MKP és az SZDP megbízottai e napon befejeződő tanácskozásukon elhatározzák, hogy az újonnan megalakuló Gyermekbarátok Országos Egyesülete keretében közösen irányított „demokratikus gyermekmozgalmat” hoznak létre. április 3.

Észak-Erdélyben e naptól a szovjet katonai közigazgatás helyét fokozatosan átveszi a román közigazgatás. március 13.

Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadja Petru Grozának a ,,magyar dolgozók még megoldatlan problémáit” tartalmazó emlékiratot. Az aláírók kérik, hogy azokban a községekben és városokban, ahol több mint 50%-nyi magyar kisebbség él, a közigazgatás élére magyart nevezzenek ki; a Vörös Hadsereg oldalán állítsanak fel olyan alakulatot, amelyben a magyar nemzetiségűek saját anyanyelvükön kapnak kiképzést; szabadon használhassák nemzeti színeiket, himnuszukat; a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelő arányban részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyében kapjanak földet; állítsanak fel magyar–román vegyesbizottságot a telepítési kérdés rendezésére. április 4.

Winston Churchill brit miniszterelnök, a romániai kormányalakításra utalva, Jalta bukásáról ír Franklin Roosevelt amerikai elnöknek: „Szembe kell néznünk egy óriási kudarccal, mindannak teljes összeomlásával, amiben Jaltában megállapodtunk.”

A román hatóságok Észak-Erdélyben e napig átveszik a közigazgatást a szovjet katonai szervektől. — A fokozatos románosítás következtében 1946-ra Észak-Erdély 11 megyéje közül csak Csík, Udvarhely és Háromszék megye élén marad magyar főispán; a magyar többségű Kolozsváron a 30 ítélőtáblai bíró között egy magyar sincs. június 23.