Petru Groza román miniszterelnök kolozsvári beszédében kijelenti, hogy a demokratikus Románia az erdélyi magyarságnak is „szülőanyja” lesz.
1945. 03. 13
Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadja Petru Grozának a ,,magyar dolgozók még megoldatlan problémáit” tartalmazó emlékiratot. Az aláírók kérik, hogy azokban a községekben és városokban, ahol több mint 50%-nyi magyar kisebbség él, a közigazgatás élére magyart nevezzenek ki; a Vörös Hadsereg oldalán állítsanak fel olyan alakulatot, amelyben a magyar nemzetiségűek saját anyanyelvükön kapnak kiképzést; szabadon használhassák nemzeti színeiket, himnuszukat; a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelő arányban részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyében kapjanak földet; állítsanak fel magyar–román vegyesbizottságot a telepítési kérdés rendezésére. április 4.
Winston Churchill brit miniszterelnök, a romániai kormányalakításra utalva, Jalta bukásáról ír Franklin Roosevelt amerikai elnöknek: „Szembe kell néznünk egy óriási kudarccal, mindannak teljes összeomlásával, amiben Jaltában megállapodtunk.”
A román hatóságok Észak-Erdélyben e napig átveszik a közigazgatást a szovjet katonai szervektől. — A fokozatos románosítás következtében 1946-ra Észak-Erdély 11 megyéje közül csak Csík, Udvarhely és Háromszék megye élén marad magyar főispán; a magyar többségű Kolozsváron a 30 ítélőtáblai bíró között egy magyar sincs. június 23.