Az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság kijelöli a vezető állami, katonai és pártszervek települési helyét a „gyepűszállásokon”.
1944
Szálasi Ferenc a Szent Korona és az Ogy két háza előtt „nemzetvezetői esküt” tesz. november 8. A Nemzeti Összefogás Kormányának vezetését formálisan Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes veszi át.
A 2. Ukrán Front csapatai támadást indítanak a Tisza-vonalról, s még aznap elfoglalják Szolnokot és Ceglédet. Elérik Monor–Üllő–Vecsés térségét, de az Attila-vonalat menetből nem tudják áttörni; a német hadvezetés ekkorra már lezárja a bp-i hadászati irányt. Rogyion Malinovszkij marsall ideiglenesen leállítja a 46. hadsereg frontális támadását. november 6. A harcokban gyakorlatilag megsemmisül a 3. magyar hadsereg.
november 5.
Farkas Mihály, Gerő Ernő, Nagy Imre és Révai József, az MKP Külföldi Bizottságának tagjai, miután Aradon találkoznak Vas Zoltánnal, Moszkvából Szegedre érkeznek. november 7.
Valentiny Ágoston vezetésével megalakul az SZDP szegedi szervezete.
Vörös János vezérezredes, a m. kir. Honvédség időközben Moszkvába érkezett v. vk. főnöke átállásra szólítja fel a fegyveres erők tagjait.
november 6.
A szovjet támadás eléri a főváros külső védelmi gyűrűjét. november 25.
A koronaőrök hozzájárulásával a budai Várból Veszprémbe, az ottani múzeum óvóhelyére szállítják a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. december 8. [?] A koronázó palástot Pannonhalmára, a bencés főapátságba viszik.
Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg v. parancsnoka csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz. november 8.
november 7.
A háznagyi hivatal értesíti a képviselőket a törvényhozás Sopronba költözéséről. december 1. A nyilas kormányzat felszólítja a semleges követségeket, hogy kövessék őket Sopronba; Carl Danielsson svéd követ kijelenti, hogy nem költözik; a legtöbb követség a helyén marad.