Vajna Gábor belügyminiszter rendeletet ad ki a pártok működéséről, amely szerint a Nyilas-keresztes Párt–Hungarista Mozgalomra nem vonatkozik a politikai szervezetek működését tiltó rendelkezés.
1944
A Magyar Államvasutakat katonai igazgatás alá helyezik.
A 2. Ukrán Front csapatai behatolnak Debrecenbe. október 20.
Ismét játszanak a fővárosi színházak.
október 20.
Az MLSZ közli, hogy a vasárnapra kitűzött labdarúgó-mérkőzések elmaradnak.
A Vörös Hadsereg és a jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg egységei elfoglalják Belgrádot. 1945. március 8.
október 20–21.
A nyilasok megkezdik a 16 és 60 év közötti munkaképes bp-i zsidó férfiak munkaszolgálatra való begyűjtését és munkásszázadokba való kényszersorozását, miután a honvédelmi miniszter a 16–60 éves zsidó férfiakat és a 16–40 éves nőket munkaszolgálatra kötelezi. A zsidó férfiak nagy részét Bp déli-délkeleti peremére meneteltetik, ahol erődítési munkálatokat kell végezniük. A visszamaradt (munkára nem hurcolt) munkaképes zsidókat négy táborban, a munkára alkalmatlanokat négy összpontosítási körletben helyezik el. A front közeledtével az árokásó századok maradványait a Dunántúlra hajtják. október 26.
október 20.
Faragho Gábor vezérezredes és Teleki Géza gr. Moszkvában megbeszélést folytat a szovjet vezérkar képviselőivel. Alekszej Antonov vezérezredes kifejti: „…a szovjet kormány szükségesnek látja … egy kormányközpontot alakítani a mostani nyilas kormány ellensúlyaként.” Magyar javaslatra itt vetődik fel Debrecen mint a leendő kormány székhelye.
Hajnalban a szovjet csapatok befejezik Debrecen elfoglalását. október 21. — A hortobágyi páncélos csata áldozatai magyar–német részről: 9000 halott és 10 000 hadifogoly. A magyar–német csapatok mindazonáltal kiharcolják a 2. magyar és a 8. német hadsereg kitörését Észak-Erdélyből.
Bp-en magyar–német tárgyalások kezdődnek a katonai együttműködés további kérdéseiről. október 23.