Moszkvában aláírják a szovjet–finn fegyverszünetet, amelynek értelmében a szovjetek, súlyos feltételek fejében, csak néhány határ menti pontot szállnak meg, cserébe a finnek gondoskodnak a német csapatok eltávolításáról. szeptember 20.
1944
A nyugati vezetők üzenetben tájékoztatják Sztálint a tervezett olaszországi hadműveleteikről, s arról, hogy előzetes tervek készülnek az Isztriai-félszigeten megvalósítandó kombinált hadművelet végrehajtására.
szeptember 20.
A Magyar Frontban egyesült pártokat képviselő Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és Kállai Gyula a kormányzónak címzett memorandumot szerkeszt, amelyben az aláírók követelik, hogy Mo szüntesse be a hadműveleteket a Szu és a szövetséges hatalmak haderőivel szemben; fegyverezze le a területén levő német katonaságot; üzenjen hadat a náci Németországnak, és küldjön fegyverszüneti delegációt a szövetséges hatalmak kormányaihoz. A Magyar Front pártjai és a hadsereg képviselőiből alakuljon új, koalíciós kormány. október 8. Az aláírók a dokumentumot eljuttatják a kormányzóhoz. október 11.
Finnország megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Mo-gal.
Az 1. Ukrán Front csapatai a Duklai-hágóban Szlovákia (az egykori Csehszlovákia) területére lépnek.
Tallinban kikiáltják (visszaállítják) Észtország függetlenségét. szeptember 22.
szeptember 21.
Josip Broz Tito, a jugoszláv kommunista partizánhadsereg főparancsnoka Moszkvába utazik. szeptember 29.
Lakatos Géza miniszterelnök kormánya parlamenti bemutatkozásakor csak „a határok meg-védelmezéséről” beszél, és nem említi a szoros német szövetséget.
Bakach-Bessenyey György br. táviratában közli, hogy a nyugati szövetségesek álláspontja szerint „másról, mint feltétel nélküli megadásról szó sem lehet”.
A német szárazföldi csapatok főparancsnoksága Mo területén erődített vonalak kiépítését rendeli el. szeptember 22.