Bp-en megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (MNFFB); elnök Bajcsy-Zsilinszky Endre, helyettese Csorba János. november 11. A bizottság tagjai: Kállai Gyula (MKP), Soós Géza (Magyar Függetlenségi Mozgalom), Dudás József (Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége), Fekete Pénzes Gábor (a Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete), Kovács Imre (NPP), Hamm Péter (Teleki Kollégium); később csatlakozik Szakasits Árpád (SZDP) és Gyenes Antal (Györffy Kollégium). november 22.
1944. november
1944. november
A kormány elrendeli, hogy a zsidók „három napig nem közlekedhetnek az utcán, házaikat el nem hagyhatják”; új razzia kezdődik, amelynek során a hatóság ellenőrzik „a munkakötelezettségek teljesítését”.
november 9. [?]
A Győr melletti Abda község határában a kísérő német katonák egyike agyonlövi a szerbiai Bor melletti Heidenau-munkatáborból Németország felé hajtott munkaszolgálatosok között lévő Radnóti Miklós költőt. 1945. január 27.
november 10.
A Vörös Hadsereg egységei és a jugoszláv csapatok Apatinnál átkelnek a Dunán.
Winston Churchill brit miniszterelnök Párizsban elismeri Charles de Gaulle tábornok igényét Franciaország részvételére Németország megszállásában.
november 11.
A moszkvai Pravdában és a Krasznaja Zvezdában megjelenik Vörös János vezérezredes felhívása, amely a következő szavakkal végződik: „Éljen a szabad, demokratikus Magyarország, Horthy kormányzó vezetése alatt!”.
Kiss János altábornagy átveszi az MNFFB katonai vezérkarának irányítását. A katonai ellenállás szervezésében mások mellett részt vesz Tartsay Vilmos, Nagy Jenő, Németh Pál, Beleznay István, Kővágó József, Almásy Pál, Radványi Imre, Révay Kálmán. november 22.
A 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály önkénteseinek első csoportja megérkezik Zalaegerszeg térségébe (Zalaszentgrótra), ahol megkezdődik a hadosztály tényleges felállítása és kiképzése.november 20. november 29.
november 12.
Faragho Gábor, Teleki Géza, Szent-Iványi Domokos, Miklós Béla és Vörös János Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a magyar kormányalakítási tervekről. november 13.
A nyilas kormány rendeletet tesz közzé a semleges államok védőirataival vagy ideiglenes útlevéllel ellátott zsidóknak a kijelölt „védett házakba” történő átköltöztetéséről. A magyar kormány, a semleges államok követségei és a pápai nuncius közötti egyezmény alapján mintegy 15 ezer zsidó számára engedélyezik az átköltözést; közülük 7800 fő Svájc, 4500 Svédország, 2500 a Vatikán, 698 Portugália, 100 fő pedig Spanyolország védelme alatt áll. november 15.