A nyilas hatalomátvétel óta első alkalommal ül össze a Képviselőház; a 372 képviselő közül csak 55 jelenik meg. — Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes és Budinszky László igazságügy-miniszter együttes előterjesztést tesz az államfői tiszt betöltésére. Eszerint „addig az ideig, míg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendezendő… …éppen ezért a törvényhozás helyesen és a nemzet akaratának megfelelően cselekszik akkor, amikor most törvénnyel bízza meg őt [Szálasi Ferencet] az államfői teendőknek a kormányzói tiszt betöltéséig való ellátásával. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a javaslat 4. §-a, avval a hozzáadással, hogy Szálasi Ferencet a »Nemzetvezető« cím illeti meg.” november 3. — A kormány miniszterei leteszik a hivatali esküt.
1944. november
1944. 11. 02
A Vörös Hadsereg elfoglalja Kunszentmiklóst és Ceglédet. november 3. A szovjet támadás eléri a Bp határától 13 km-re fekvő Gyálpusztát, az Attila-vonal külső övezetét, ott azonban a szívós ellenállás miatt elakad. november 4.
A nyugati határon megkezdődik a Vajna–Eichmann-megállapodásban a németeknek ígért 70 „reguláris” munkásszázad közül az elsők átadása a németeknek. A munkaszolgálatosokat a német–magyar határ mentén húzódó erődrendszer építésén dolgoztatják.1 november 8.
1) Braham, II, 209.
Plakátokon hívják fel jelentkezésre a 16–50 éves, varrni tudó zsidó nőket, hogy jelentkezzenek közmunkára. november 3.
A kormány beleegyezik abba, hogy tiszteletben tartja a zsidók számára a semleges államok által kiadott védleveleket, s hogy az általuk lakott házak területen kívüli státust élvezzenek. november 12.
A szovjet csapatok Nyíregyházán megkezdik a munkaképes férfi lakosság összegyűjtését; az elhurcoltak száma meghaladta a kétezer főt.1
1) Stark Tamás.
A nyilasok meggyilkolják Mónus Illés szociáldemokrata politikust, a Népszava v. főszerkesztőjét.
Az auschwitz-birkenaui haláltáborban ezen a napon gázosítják el az utolsó embereket. Az SS-őrség megkezdi a nyomok eltüntetését. november 26.
Görögországban befejeződnek a hadműveletek.
Az SS Vezetési Főhivatala elrendeli a magyar területen szervezendő 25. (1. magyar) fegyveres gránátoshadosztály (25. Waffen-Grenadier-Division der SS [ungarische Nr. 1.]) felállítását. november 11. A „Hunyadi” („páncélgránátos”) hadosztály parancsnokává a nyilas hatalomátvételt követően a Honvédségbe visszavett és altábornaggyá előléptetett Grassy József SS-Brigadeführert, a Waffen-SS vezérőrnagyát nevezik ki. — A Főhivatal egyúttal utasítást ad egy második hadosztály felállításának előkészítésére is. december 23.