Bánffyhunyadon 11 helyi magyar lakost gyilkolnak le a Maniu-gárdisták. november 14.
1940–49
A honvédelmi miniszter rendelete az ország egész területét hadműveleti területté nyilvánítja.
Serédi Jusztinián bíboros esztergomi érsek és Ravasz László, a Dunamelléki Ref. Egyházkerület püspöke levélben kéri Szálasi Ferenctől Bp nyílt várossá nyilvánítását. október 31.
Megalakul a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége; elnöke Habsburg József főherceg.
Görögországban felszabadul Szaloniki városa, ahonnan a németek 1943-ban 46 ezer zsidót deportáltak. november 2.
október 31.
Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes felkeresi a Tihanyban tartózkodó Lakatos Géza v. miniszterelnököt, és utólag ellenjegyezteti vele Horthy Miklós kormányzó lemondási okiratát.
Mindszenty József veszprémi püspök memorandumot szerkeszt, amelyben, a várható szenvedésekre tekintettel, Bp és a Dunántúl harc nélküli feladására kéri a kormányt. november 13.
A szovjet csapatok végleg elfoglalják Nyíregyházát. november 1.
november elején.
Az MKP Katonai Bizottságával együttműködő Mikó Zoltán vk. százados megszervezi a katona-szökevényeket és ellenállókat bújtató, később a nyilasok ellen fegyveres akciókat is végrehajtó Görgey Arthur Egyetemi Zászlóaljat. december 8.
november 1.
Szálasi Ferenc elrendeli a BM VII/d alosztályaként működő Nemzeti Számonkérő Szervezet létrehozását, amelynek működését Láday István cs. ezredes, a BM államtitkára felügyeli. (A Nemzeti Számonkérő Különítmény1 megszervezésére néhány nap múlva Orendy Norbert cs. ezredes kap megbízást. november 20.)
1) Azonosítva az NSZK-t és a BM IV/d alosztályát, többen úgy vélik, hogy a Számonkérő Különítmény is ekkor alakult meg, hiszen a két szervezet elnevezése hasonló, sőt bizonyos források szerint azonos. Kovács Tamás, 76.