A szövetségesek elfoglalják az első jelentős német várost, Aachent.
1940–49
október 22.
Megalakul az MKP debreceni szervezete.
Bp-en megalakul a III. Zsidó Tanács. Elnöke névleg Stern Samu, tagjai közül kimarad Pető Ernő és Wilhelm Károly; a tanács munkáját ténylegesen Domonkos Miksa és Stöckler Lajos irányítja.1 október 28.
1) Schmidt Mária, Kollaboráció, 414, 418.
Brassóban megjelenik az MNSZ hivatalos napilapja, a Népi Egység első száma; felelős szerkesztő Kurkó Gyárfás, szerkesztő Csákány Béla.
október 23.
Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS- és rendőri erők főparancsnoka és Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter magyar–német katonai-államközi egyezményt ír alá Bp-en. A megállapodás értelmében a német haderő szervezési elvei alapján, kizárólag magyar állampolgárokból, Mo területén megszervezik a Waffen-SS egy új, magyar vezényleti nyelvű hadosztályát, amely kizárólag az ország védelmében vethető harcba. október 28. november 2. — Az egyezmény értelmében német területre kell telepíteni a magyar katonaiskolákat, az anyagi és kulturális értékeket. Mo továbbá 190 ezer, 35 év feletti segédszolgálatost biztosít a német haderő számára, valamint szükség esetén a 10–70 év közötti teljes férfilakosságát a német hadvezetés rendelkezésére bocsátja.
A kormány úgy határoz, hogy felülvizsgálja a kormányzó és mások által a zsidók számára kiadott mentességi igazolásokat. november 2.
Püspökladány és Debrecen között megindul a vasúti közlekedés.
Újvidéket elfoglalják a jugoszláv csapatok. október 26.
október 23–26.
A Fülöp-szigeteknél, a Leytei-öbölben az amerikai és a japán flotta megvívja a világháború legnagyobb tengeri ütközetét, amelyben az amerikaiak döntő győzelmet aratnak.
október 23.
Athénban megalakul a görög egységkormány, amelyben a kommunista partizánok, a korábbi megállapodás értelmében, hat tárcát kapnak. október 30.