Csehszlovákia szovjet mintára készült és elfogadott új alkotmánya törvényesíti a „dolgozó nép hatalmát”; II. cikkelye a Csehszlovák Köztársaságot „két egyenjogú szláv nemzet”, a csehek és szlovákok államaként határozza meg. Az alkotmány nemzetiségi jogokat nem tartalmaz, a kisebbségek létezéséről nem tesz említést. Az alaptörvény aláírását Edvard Beneš köztársasági elnök megtagadja. június 7.
1940–49
május 10.
Választásokat tartanak Dél-Koreában; külön dél-koreai köztársasági kormány alakul. szeptember 9.
Bp-en megkezdi működését az Országos Mentőszolgálat.1 1954. március 29.
1) Miután a 4980/1948. sz. kormányrendelettel államosították a Bp-i Önkéntes Mentő Egyesületet és a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesületét, Orovecz Béla orvos-őrnagy, mentésügyi kormánybiztos kapott megbízást az új szolgálat megszervezésére.
május 11.
A katolikus püspöki kar pásztorlevelet ad ki az egyházi iskolák védelmében; Mindszenty József bíboros kilátásba helyezi mindazok kiközösítését, akik támogatják az egyházi iskolák államosítását. június 12.
A Dunamelléki Ref. Egyházkerület közgyűlése elfogadja Ravasz László püspök és Lázár Andor főgondnok lemondását. július 16. A Konvent és a Zsinat élére Révész Imrét, a Tiszántúli Egyházkerület püspökét választják. 1949. szeptember 1.
Az MRP és a PDP megalakítja a Polgári Radikális Pártszövetséget. 1949. március 3.
május 12.
Papp Kálmán győri püspök levélben szólítja fel egyházmegyéje katolikus szervezeteit, hogy tiltakozzanak az egyházi iskolák tervezett államosítása ellen.
Hivatalba lép Olaszország második köztársasági elnöke, Luigi Einaudi. 1964. december 29.
május 13.
Az MKP PB ismét az iskolák államosításáról szóló törvény tervezetét tárgyalja. május 20.
május 14.
A kormány miniszteriális bizottságot alakít az egyházi ügyek, elsősorban az egyházi iskolák államosításával kapcsolatos vita rendezésére; a bizottság elnöke Ortutay Gyula miniszter.