1940–49

1946.

július 27.

A hatósági ellátásra jogosultak számának csökkentése érdekében az egész országra kiterjesztik és egységesítik az élelmiszerek központi elosztásának 1940 óta létező rendszerét (a „jegyrendszert”). A közellátásügyi miniszter szabályozza a kenyér- és lisztfejadagokat (1947. szeptember 24.), valamint a pótjegyre jogosultak körét.1 1949. szeptember 1.

  1. 1) A kormányrendelet július 20-án kelt?

Megkezdődik a párizsi (béke)konferencia. augusztus 14. A világháborúban győztes 21 nemzet delegációja a békeszerződések tervezetéről tárgyal, kivéve a Németországgal, Ausztriával és Japánnal kötendő szerződést. A konferenciának nincs döntési jogosítványa, csak ajánlásokat tehet a Külügyminiszterek Tanácsának. október 15.

    1946.

    július 30.

    Az MKP és a forintvédő bizottság kezdeményezésére Diósgyőrből Miskolcra vonuló tüntetők megtámadják az árdrágítás vádjával internált malomtulajdonosokat és az őket kísérő rendőrt; Rejtőt a bántalmazást követően sikerül kórházba szállítani, Jungreisz Ernő belehal sérüléseibe. Délután Tömpe András vezérőrnagy, a MÁr VFk PRO vezetője elrendeli a népítélet résztvevői és azon rendőrtisztek letartóztatását, akik nem akadályozták meg az események elfajulását. Másnap reggelig tizenhat főt vesznek őrizetbe, és megkezdik kihallgatásukat. július 31.

      1946.

      július 31.

      A miskolci rendőrség az előző napi népítéletben való részvétel gyanújával őrizetbe vettek közül négy személyt elenged, akik hírét viszik, hogy a politikai nyomozók bántalmazták az őrizetbe vett munkásokat. Diósgyőrben elhatározzák, hogy a munkásokat ki kell szabadítani. Fekete Mihály, az MKP miskolci titkára Bp-re utazik, és személyesen tájékoztatja a történtekről és a Miskolcon kialakult helyzetről Rajk László belügyminisztert. augusztus 1.