Bp-en megkezdődik az NPP háború utáni első kongresszusa. március 12.
1940–49
Hosszas vita után az FKgP képviselőcsoportjának ülése jóváhagyja a pártvezetés előző nap meghozott határozatát: a kommunisták követelésére húsz ngy-i képviselőt kizárnak a frakcióból; leváltják a Kis Újság szerkesztőjét, Dessewffy Gyula gr.-ot; utóda Kovács Béla. március 12.
Juho Paasikivit választják Finnország köztársasági elnökévé. 1956. március 1.
március 12.
Befejeződik az NPP kongresszusa. A párt elnökévé Veres Pétert, alelnökké Erdei Ferencet és Kovács Imrét választják; a főtitkári tisztséget megszüntetik. Jóváhagyják a párt részvételévét a Baloldali Blokkban.
Az Ngy elfogadja az 1946: VII. tc.-et a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről. Az ún. „hóhértörvény” utóbb jogi alapul szolgál a koncepciós perek és leszámolások számára.
Az FKgP a megadott határidő előtt egy órával adja át írásos válaszát a Baloldali Blokk követeléseire: elfogadja a Baloldali Blokk államosítási programját, a földreform revíziójának feladását és a közigazgatás leépítését; egyidejűleg a Parasztszövetség képviseletét követeli a B-lista bizottságokban azokon a helyeken, ahol a parasztság közvetlenül érintve van. Nyilvánosságra hozzák a pártból kizárt 21 parlamenti képviselő névsorát; köztük van Sulyok Dezső és Vásáry István is.
Kivégzik Szálasi Ferencet, Beregfy Károlyt, Gera Józsefet, Rajniss Ferencet és Vajna Gábort. március 19.
március 13.
Romániában gyilkosságra való felbujtás koholt vádjával távollétében halálra ítélik Wass Albert gr. írót és édesapját, Wass Endre gr.-ot.
március 14.
Bemutatják Ráthonyi Ákos Aranyóra c., 1945-ben készült filmjét. augusztus 29.
Az építés- és közmunkaügyi tárcát Veres Péter (NPP) foglalja el.