Az Ngy, ünnepélyes tiltakozó nyilatkozat után, elfogadja a trianoni békeszerződésről szóló törvény-javaslatot. 1921. július 26.
1920–29
December 20.
Az MTA Balogh Jenő v. belügyminisztert választja új főtitkárává.
December 24.
Közzéteszik a kormány amnesztiarendeletét. Szabadlábra helyezhetők a két forradalom politikai elítéltjei közül azok, akiket 1920. február 26-a előtt ítéltek el, és nem tartoztak a vezetők közé.
December 25.
Teleki Pál gr. miniszterelnök táviratot küld Georgij Csicserin szovjet külügyi népbiztosnak. Teleki kinyilvánítja hajlandóságát a tárgyalásokra a perbe fogott magyar népbiztosok kicseréléséről.
December 28.
A Bp-i Büntető Törvényszék gyorsított tanácsa ítéletet hirdet a v. népbiztosok perében. Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet és Vántus Károlyt halálra, Bajáki Ferencet, Dovcsák Antalt, Kelen Józsefet, Kalmár Henriket, Szabados Sándort, Nyisztor Györgyöt életfogytiglani fegyházra ítélik. 1922. augusztus 8.
December 31.
Az e napon tartott népszámlálás adatai szerint Mo területe 92 963 km²; a népesség száma 7 990 202 fő, ebből magyar anyanyelvű 7 156 727 (89,5%); német 6,9%; szlovák 1,8%; román 0,3%; horvát 0,5%; szerb 0,1%; egyéb 0,8%. Felekezeti megoszlás: római katolikus 63,9%; görög katolikus 2,2%; református 21%; evangélikus 6,2%; görögkeleti 0,6%; izraelita 5,9%; egyéb és ismeretlen 0,2%. — A 6 évnél idősebb népességből írni és olvasni tud 84,8%. — A 10 legnagyobb lélekszámú város lakossága ezer főben: Bp 929, Szeged 119, Debrecen 103, Kecskemét 73, Hódmezővásárhely 65, Miskolc 57, Újpest 56, Kispest 51, Győr 50, Pécs 48. — A népesség foglalkozás szerinti megoszlása: őstermelő 55,8%; bányászatkohászat 1,5%; ipar 19,1%; kereskedelem és hitel 5,1%; közlekedés 4,4%; közszolgálat és szabadfoglalkozás 4,7%; véderő 1,6%; napszámos 1,2%; tőkés és nyugdíjas 2,4%; házicseléd 2,2%; egyéb 1,1%; foglalkozás nélküli 0,9%.
január 9.
Kolozsvárott alakuló gyűlést tart a romániai Magyar Szövetség.
január 16.
A bp-i Szabadság téren felavatják az irredenta szobrokat. A négy szobor (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) a négy elszakított országrészt jelképezi; az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc. Az avatáson ünnepi misét tart Zadravecz István tábori püspök.
január 22.
Közzéteszik a belügyminiszter 5643/1921. sz. rendeletét a m. kir. csendőrség szervezetéről.
január 23.
Kolozsvárott megjelenik Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István Kiáltó Szó c. kiáltványa. A valósággal való szembenézésre és munkára buzdítja a romániai magyarságot; elítéli a sovinizmust, és felhív a román néppel való békés együttélésre.