Bp Székesfőváros Közgyűlése elfogad­ja a városi kislakás-építési programot.

Az 1924 szeptemberében aláírt pótegyezmény keretében a Szu-ba indul 42 kommunista elítélt és fogoly; velük utazik 123 családtag.

A belügyminiszter megvonja a Népszava utcai árusítási jogát. 1928. február 28.

A bp-i Büntető Törvény­szék ítéletet hirdet Eskütt Lajos (az időközben elhunyt Nagyatádi Szabó istván v. földművelésügyi miniszter titkára) perében. Esküttet 5 évi fegyházra, 10 évi hivatal-vesztésre és 9 millió korona pénz­büntetésre ítélik.

Az Ngy elfogadja az 1924: XXVI. tc.-et a fővárosi törvényhatóságról. Választásra jogo­sult az, aki ogy-i képviselői választási jogosultsággal bír, és legalább 6 éve fővárosi lakos; a fővárosi tör­vényhatósági bizottság 250 választott és 65 kinevezett vagy hivatalból részt vevő tagból áll; a választás titkos, lajstromos.

A Népszava közli a kor­mány és a MSZDP pártvezetősége között 1921. december 22-én kötött megállapo­dás (az ún. „Bethlen–Peyer­-paktum”) szövegét.

Bethlen István gr. miniszterelnök benyújt­ja az Ngy-nek az ogy-i képviselők választásáról és a felsőház megalakításáról szóló törvényjavaslato­kat. július 7. 1926. november 11.

Az Ngy elfogadja az 1925: IX. tc.-et az első aranyalapú költségvetésről.

Megalakul a Mo-i Szo­cialista Munkáspárt (MSZMP) intéző bizottsága. április 14. A fő szervezők: Both Béla, Hajdu Henrik, Vági István, Váradi László.

Bp-en megtartja alakuló ülését az MSZMP. Ügyvezető elnökké Vági Istvánt választják. Az akcióprogram és az Elvi Nyilatkozat a pártot a két forrada­lom örökösének tekinti. A cél a demok­ratikus kormányzati rendszer megte­remtése, a demokratikus szabadságjo­gok biztosítása, a kivételes törvény meg­szüntetése, általános amnesztia, radiká­lis földreform, a szanálás terheinek áthá­rítása a vagyonos osztályokra, a triano­ni békeszerződés hatálytalanítása a nemzetközi proletariátus együttes osz­tályharcával.