Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai közös memorandumot juttatnak el a béke-konferenciához, amelyben rögzítik Mo‑gal szembeni területi követeléseiket, és tiltakoznak a magyar békeküldöttség által követelt népszavazás ellen. február 8.
1920–29
Február 8.
Az Mt elfogadja a párizsi békekonferenciának átnyújtandó választervezetet. február 12. A magyar kormány elutasítja a békefeltételeket; ellenjavaslatai a területi kérdésekben a népszavazás elvén alapulnak.
Február 16.
Összeül az első Nemzetgyűlés. február 18.
Február 17.
Az Ostenburg-különítmény tagjai Bp-en meggyilkolják Somogyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztőjét és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársát.
Február 18.
A Nemzetgyűlés megválasztja tisztikarát. Az Ngy elnöke Rakovszky István, alelnök Simonyi-Semadam Sándor és Bottlik József. Ideiglenesen az 1908-as házszabályok alkalmazása mellett döntenek, és az új házszabályok kidolgozásával 15 tagú bizottságot bíznak meg. február 27.
Február 24.
A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését. március 30.
Február 27.
A Nemzetgyűlés megszavazza az 1920: I. tc.-et. Ez kimondja, hogy az Ngy az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig titkos szavazással kormányzót választ. március 1. A kormányzó személye sérthetetlen, és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint a király. A törvényhozó hatalmat az Ngy gyakorolja; a törvények szentesítés alá nem esnek. A végrehajtó hatalmat a kormányzó az Ngy-nek felelős minisztériumon keresztül gyakorolja.
Március 1.
A nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklóst1 választja Mo kormányzójává. 1944. október 16. — A Huszár-kormány benyújtja lemondását.
1) Horthy Miklós Kenderesen (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) született 1868. június 18-án. A fiumei tengerészeti akadémia elvégzése után 1886 októberében avatták hadapróddá. 1909 és 1914 között I. Ferenc József császár és király szárnysegédje volt. A háborúban sorhajókapitányként előbb a Novara gyorscirkáló, majd, sebesülése után, a Prinz Eugen csatahajó parancsnoka lett. IV. Károly király 1918 februárjában ellentengernaggyá és az osztrák-magyar flotta parancsnokává nevezte ki. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő.
Március 9.
A Kisgazdapárt felveszi a Keresztény (Keresztyén) Kisgazda és Földműves Párt nevet.
Március 10.
A kormányzó Simonyi-Semadam Sándort bízza meg kormányalakítással. március 15.