1918–19

1919.

November 17.

Közzéteszik az 5985/1919. sz. kormányrendeletet a nemzetgyű­lési, törvényhatósági és községi választó­jogról. A rendelet kimondja az általános, egyenlő és titkos választójogot; ngy-i választójogot biztosít minden magyar állampolgárnak, aki 24. évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár, legalább fél éve ugyanabban a község­ben lakik vagy ott lakása van; nőknél azzal a megszorítással, hogy bármely hazai élő nyelven tud írni és olvasni.

    1919.

    November 25.

    Megalakul a „nemzeti ala­pon álló” Független Szociáldemokrata Párt. Elnöke az MSZDP-ből kivált Csizmadia Sándor.

    Szovjet-Oroszország jegy­zéket intéz a magyar kormányhoz. A szovjet kotmány közli, hogy az Oroszországban levő magyar hadi­foglyokat túszoknak tekinti a Mo-on üldözött kommunistákért.

      1919.

      December 9.

      Az antanthatalmak kisebbségi szerződést kötnek Romániával Párizs­ban. A román kormány kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának „szü­letési, állampolgári, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és sza­badság teljes védelmét biztosítja”.

      Az MSZDP vezetősége levelet intéz Huszár Károly mi­niszterelnökhöz. A párt követeli a karhata­lom felszámolását; a nemzeti hadsereg­nek a központi kormány alárendelését; a december 7-ei rombolások értelmi felbujtóinak megbüntetését, az okozott kár megtéritését; pártatlan cenzúrát és fel­lebbviteli bizottság felállítását; a feleke­zeti izgatás és politikai üldözés megszün­tetését; a gyorsított bírói eljárás szabá­lyainak módosítását; a politikai okokból internáltak szabadlábra helyezését; az egyesülési és gyülekezési jog biztosítá­sát; a szakszervezetek működésének engedélyezését.