Harold Macmillan brit miniszterelnök és Charles de Gaulle francia elnök kétnapos tárgyalást kezd a franciaországi Rambouillet-ban. De Gaulle John Kennedy amerikai elnök atlanti integrációs „Nagy Tervével” szemben a brit–francia közös atomütőerő kifejlesztését javasolja, s ezt összekapcsolja Nagy-Britanniának az EGK-ba való felvételével. december 21.

Pekin városában (USA, Illinois állam) nyolcvankét éves korában meghal Szilassy Béla, a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya és a Magyar Felszabadító Bizottság elnöke. A nemzeti bizottmány vezetését Sirchich László veszi át.

Az ENSZ Közgyűlés Speciális Politikai Főbizottsága elfogadta az USA határozati javaslatát, amely szerint a főtitkárt megkérik, hogy kezdeményezzen olyan akciót a magyar ügyben, amelyet helyesnek lát; más szóval az ügyet le lehet venni a Közgyűlés napirendjéről. december 20.

Az ENSZ Közgyűlés XVI. ülésszaka elfogadja az amerikai határozati javaslatot, és határozatot hoz Sir Leslie Munro újabb jelentéséről, helytelenítve, hogy a Szu és „a jelenlegi magyar rezsim” továbbra is figyelmen kívül hagyja a Közgyűlésnek a mo-i helyzettel foglalkozó határozatait. — A Közgyűlés újra megerősíti Mo-gal foglalkozó korábbi határozatait, mindazonáltal „úgy ítéli meg, hogy ilyen körülmények között az Egyesült Nemzetek Magyarországgal foglalkozó képviselőjének a pozícióját nem szükséges tovább fenntartani”. A magyar kérdés lekerül az ENSZ Közgyűlés napirendjéről.

Bemutatják Deák István Csudapest c. filmjét.

Szegeden Németh András urológus-sebész Petri Gábor professzor klinikáján végrehajtja az első (sikertelen) mo-i veseátültetést. 1973. november 16.

John Kennedy amerikai elnök és Harold Macmillan brit miniszterelnök e napon befejeződő csúcstalálkozójukon az amerikai–brit nukleáris együttműködés mellett döntenek. 1963. január 29.

A kormány e napon kihirdetett rendelete 20 hét szülési szabadságot biztosít a kismamáknak.¹

Megalakul a Szövetkezeti Tudományos Tanács; elnöke Erdei Ferenc.

Felavatják a Bp-i Harisnyagyár új festő- és kikészítőüzemét.