A szovjet csapatok elfoglalják Nagyváradot. október 20. — Szovjet államvédelmi egységek e naptól, román feljelentések alapján, „partizántevékenység” vádjával mintegy három-ötezer magyar férfit hurcolnak el Kolozsvárról.

Bethlen István gr. az előző este Horthy Miklósnál járt delegáció kérésére Bp-re jön, ám ő is hasztalan igyekszik határozott cselekvésre ösztönözni a kormányzót.

Rogyion Malinovszkij marsall, a II. Ukrán Front parancsnoka Deszken, Szeged mellett, fogadja Utassy Loránd vk. ezredest. Utassy helyzetismeretét a szovjet parancsnokság nem tartja megfelelőnek.

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos Moszkvában bemutatja az előzetes magyar fegyverszüneti feltételeket Winston Churchill brit miniszterelnöknek és Anthony Eden külügy-miniszternek, akik tudomásul veszik az okmányban foglaltakat.

A nyilas hatalomátvétel fegyveres előkészületeinek koordinálására Bp-re érkezik Erich Bach-Zelewski SS-Obergruppenführer, a varsói felkelést leverő német csapatok v. parancsnoka. — Ekkor már, Otto Skorzeny különítménye mellett, Bp-en tartózkodik a frissen feltöltött 503. nehézpáncélos hadosztály 47 Tigris–B harckocsija, és a főváros körüli pályaudvarokon várakoznak a tiszántúli harcokra szánt 24. páncélos hadosztályt szállító szerelvények is. október 14.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság e naptól a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt áll.

A kormány felhatalmazza a városi tanácsokat, hogy fűtés nélküli napokat rendeljenek el.

Marek Čulen, az SZNT parasztkérdéssel foglalkozó, kommunista párti tagja a földművesek garamnémetfalvai összejövetelén kijelenti: „A németek, magyarok és áruló segítőtársaik minden földjét kártérítés nélkül azonnal ki kell sajátítani, és ellenszolgáltatás nélkül szlovák föld-műveseknek kell adni.”

A szovjet csapatok elfoglalják Rigát.

Athént kiürítik a német csapatok. — Brit csapatok szállnak partra Athénnál és Szalonikinél. Megindul a „versenyfutás Athénért”. október 23.