A kormány a szocialista filmművészet terén elért eredmények jutalmazására Balázs Béla-díjat alapít. 1959. április 4.

Kádár János angyalföldi választási beszédében kijelenti: „Az ellenforradalmi bűnösök felelősségre vonása alapjában megtörtént.”

Zelk Zoltán egyéni kegyelemmel szabadul a börtönből.

Brüsszelben kiosztják a Világkiállítás díjait; Mo 20 nagydíjjal és 25 egyéb díjjal a nemzetek sorában a 6. helyre kerül. — A kiállítás alkalmával kerülnek először a közönség elé Csontváry Kosztka Tivadar festményei.

Kivégzik Kiss Istvánt.

Letartóztatják Mérei Ferencet, Fekete Sándort, Hegedűs B. Andrást, Hoffmann Gertrúdot és Kelemen Imrét. 1959. április 1.

A csehszlovák Nemzetgyűlés elfogadja a 72/1958. sz. törvényt, amellyel véglegesen rendezi a második világháború után csehszlovák állampolgárságuktól megfosztott magyar lakosok helyzetét. A törvény szerint „azok a magyar nemzetiségű személyek, akik a 33/1945. sz. elnöki dekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, s e törvény hatályba lépésének napján lakóhelyük a Csehszlovák Köztársaság területén van, csehszlovák állampolgárokká válnak, amennyiben azt nem szerezték meg már korábban, és más államnak nem állampolgárai.” (A törvény mintegy 20 ezer olyan magyart érint, akik 1948 óta még mindig nem kapták vissza csehszlovák állampolgárságukat.)

Letartóztatják Litván Györgyöt. 1959. április 1.

Párizsban harminc résztvevővel megkezdődik az európai Petőfi Kör alakuló közgyűlése; főtitkárrá Nagy Balázst, titkárrá Kecskeméti Károlyt választják.

Az LB Népbírósági Tanácsa Mecsér József elnökletével a Köztársaság téri lincselésben való részvétel vádjával másodfokon halálra ítéli Panczer Ferenc villamoskalauzt, a Nyilaskeresztes Párt v. tagját. október 23.