Tallinban kikiáltják (visszaállítják) Észtország függetlenségét. szeptember 22.

Lakatos Géza miniszterelnök kormánya parlamenti bemutatkozásakor csak „a határok meg-védelmezéséről” beszél, és nem említi a szoros német szövetséget.

Bakach-Bessenyey György br. táviratában közli, hogy a nyugati szövetségesek álláspontja szerint „másról, mint feltétel nélküli megadásról szó sem lehet”.

A német szárazföldi csapatok főparancsnoksága Mo területén erődített vonalak kiépítését rendeli el. szeptember 22.

Bp-re érkezik Otto Skorzeny SS-Sturmbannführer és különítménye, az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj; Skorzeny rendelkezésére áll a bécsújhelyi hadapródiskola motorizált zászlóalja is.

Josip Broz Tito, a jugoszláv kommunista partizánhadsereg főparancsnoka Moszkvába utazik. szeptember 29.

Szövetséges repülőgépek Békéscsaba vasútállomását bombázzák. 96-an a helyszíneken meghalnak, a kórházba került 150 súlyos sebesült közül sokan szintén életüket vesztik. — Ismét bombázzák Debrecent; a Nagyállomás épületében jelentős károk keletkeznek. — Légitámadás éri a kiskörei, a tiszafüredi és a bajai vasúti hidat; az utóbbi áthidaló szerkezete a Dunába zuhan. november 22.

Náday István ny. vezérezredes a korábban magyar hadifogságba esett Charles Howie angol ezredes társaságában az éjszaka folyamán a kormányzó üzenetével a szövetségesek olasz-országi főhadiszállására, Foggiába repül, ahol azonban, hivatalos meghatalmazás híján, csak önként hadifogságot választó tábornokként fogadják. szeptember 24.

A kormányzó nem hivatalos fegyverszüneti delegációként a fronton át a szovjetekhez küldi Atzél Endre br.-t, Dudás Józsefet és Faust Imrét, a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége vezetőit.¹ szeptember 28. október 3.

Szálasi Ferenc az általános helyzetről és személyi kérdésekről tárgyal Otto Winkelmann SS-Obergruppenführerrel, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnokával. szeptember 26.