Kolozsvárott őrizetbe veszik Páskándi Géza magyar szakos egyetemi hallgatót, akinek ügyét Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György és Kelemen Kálmán peréhez csatolják. június 13. (Romániában a magyar forradalommal kapcsolatos rokonszenv-megnyilvánulások, demonstrációk, szervezkedések és konstruált vádak alapján több mint 20 embert végeznek ki; több ezer embert börtönöznek be vagy internálnak; az egyéb retorziók tízezreket érintenek.)
magyarkronologia összes bejegyzése
március 15.
A kivándorolt magyar emigránsok Párizs–New York kettős székhellyel megalakítják a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét.
március 15.
Londonban a Nemzetközi PEN Klub székházában megkezdődik az emigráns magyar írók értekezlete. március 17. — Megjelenik az emigráns Irodalmi Ujság első (mutatvány)száma. május 15.
március 16.
Rómában az ENSZ ötös bizottságának kiküldöttei előtt Buri István, Oltványi László és Várfalvi Lajos tanúvallomást tesz a forradalomról.
március 16.
Meghal Constantin Brăncuşi román szobrász.
március 17.
A romániai Snagovban Rajnai Sándor r. ezredes letartóztatja Tánczos Gábort, a Petőfi Kör v. titkárát. 1958. augusztus 19. Vele együtt őrizetbe veszik Szilágyi Józsefet. 1958. március 29. A letartóztatások folytatódnak. március 19.
március 17.
Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 önálló munkásőrszázad kezdi meg működését.
március 17.
Londonban megalakul a Magyar Írók Szövetsége Külföldön; a szervezet héttagú vezetőséget választ, Cs. Szabó László, Faludy György, Horváth Béla, Ignotus Pál, Kovács Imre, Pálóczi-Horváth György, Szabó Zoltán összetételben. Ignotus Pált a szövetség elnökévé, Pálóczi-Horváth Györgyöt titkárrá választják. Az Irodalmi Ujság főszerkesztője Faludy György.1
1) Borbándi, Emigráció, 276.
március 18.
Nagy Imre snagovi fogságában újabb levelet ír öt szocialista ország (a Szu, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és Románia) pártvezetőinek, és ügyében nemzetközi (pártközi) vizsgálóbizottság felállítását javasolja. március 19. — Nagy levelét a román hatóságok nem továbbítják.
március 19.
Nagy Imre levelet ír Josip Broz Tito jugoszláv pártvezetőnek; megismétli az előző napon kelt levelében foglaltakat, és önmaga és fogva tartott elvbarátai számára menedékjogot kér.1 április 6.