Kende István „Kéthly Anna pálfordulásai” címmel cikket közöl a Nsz-ban. A szerző visszaemlékezésként idézi Kéthlynek az ÁVH-n kicsikart vallomásait, és ezzel próbálja bizonyítani „a szociáldemokrácia osztályárulását”. — A Nsz megkezdi Rényi Péter „Bécsi tudósítónktól” aláírású cikksorozatának közlését a „disszidensekről”.

Az MSZMP aktívaértekezletet tart Csepelen; a szónok Kádár János.

Az MSZMP IIB ülésén Kállai Gyula beszámol a Nagy Imrével Bukarestben folytatott tárgyalásairól, és felveti a miniszterelnök bírósági felelősségre vonásának lehetőségét. február 2. — Az IIB határozatot hoz polgári fegyveres karhatalom (munkásőrség) megalakításáról. február 19.

Megjelenik Mesterházi Lajos „Magyar forradalmárok gondja és bizakodása” c. cikke a Nsz-ban; a szerző a forradalmi hagyománnyal szembeállítja Fráter György, Bethlen Gábor, Széchenyi István és Deák Ferenc reálpolitikai vonalát.

Ausztriába való visszatérése előtt letartóztatják Sörös Imrét, Czájlik Péter futártársát. 1958. február 5.

Újraindul a belföldi légiforgalom, elsőként a Bp–Miskolc–Debrecen vonalon.

Forradalom alatti tevékenysége miatt lemondásra kényszerül Pap László, a Budapesti Ref. Teológiai Akadémia dékánja. február 9.

A France Observateur c. párizsi lap hírt ad Hungaricus tanulmányáról, amely január közepén Georgiosz Vasziliu Bp-en tanuló görög diák közvetítésével jutott el Párizsba, Fejtő Ferenchez.

A Nsz-ban megjelenik Gellért Oszkár „Nyílt levél a hallgatag írókhoz” c. írása, amelynek célja a népi írók megnyerése.

A hónap folyamán Párizsban megjelenik a Les Temps Modernes c. folyóirat különszáma a magyar forradalomról, Jean-Paul Sartre „Sztálin fantomja” c. tanulmányával.