A főváros több pontján (Széna tér, Corvin köz, Baross tér) fegyveres csoportok szerveződnek; támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és a fegyvergyártással foglalkozó üzemeket; késő éjszaka a felkelők már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak.
magyarkronologia összes bejegyzése
október 23.
A kecskeméti III. hadtest 12. kiskunfélegyházi hadosztályának 37. gépesített lövészezrede Kiskunhalasról útba indul Bp-re; az ezred parancsnoka Hodosán Imre őrnagy.
október 23.
Az SzN „Új, tavaszi seregszemle” címmel közöl vezércikket, amely támogatja az ifjúság követeléseit. A lap közli az Írószövetség közleményét, amely üdvözli a lengyelországi változásokat, de nem helyesli a tüntetést. A lapban teljes terjedelmében olvasható Władysław Gomułkának a LEMP KB VIII. plénumán mondott beszéde.
október 24.
Éjfél után a honvédelmi miniszter Bp-re rendeli az egri lövészezredet és a váci légvédelmi tüzérezredet. — Hajnali 2 órakor az aszódi gépesített lövészezred megérkezik a Zrínyi Akadémiára; 50 katonájukat a Szabad Nép székházának védelmére irányítják.
október 24.
Éjfél után megérkezik Bp-re Pjotr Lascsenko altábornagy, a Különleges Hadtest parancsnoka és Jevgenyij Malasenko ezredes, a hadtest törzsfőnöke.1 — 2 és 3 óra között törzsével Moszkvából megérkezik Mihail Malinyin hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese.2 — A szovjet parancsnokok a HM épületében foglalnak katonai főhadiszállást. október 30.
1) Horváth, Hadikrónika, 68.
2) Kézikönyv, 83.
október 24.
Hajnali 2 óra tájban a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztályának első páncélos egységei és alegységei elérik Bp-et.1 Az elsőként bevonuló 37. páncélos ezred a HM épülete körül foglal védelmi állást. A hadosztály fő erői (három gépesített és egy nehézharckocsi-rohamlöveg-ezred) a hajnali és a kora reggeli órákban érkeznek Bp-re.
1) Horváth, Hadikrónika, 69. Kissé más időrend szerint „3–4 óra körül a fővárosba érkeznek az első szovjet páncélosok”. Kézikönyv, 83.
október 24.
Folyamatosan ülésezik az MDP KV. Az éjfél utáni órákban a fegyveres felkelés leverésére megalakul az MDP KV Katonai Bizottsága.1 A bizottság, Kovács István vezetésével, Fehér Lajos, Földes László, Mező Imre, Piros László, Bata István részvételével, a HM épületében kezdi meg működését.2 Az, hogy mi volt a bizottság pontos feladatköre és döntési kompetenciája, máig vita tárgya.
1) A bizottság megalakulásának legvalószínűbb időpontja hajnali 2 óra körül lehetett. Lásd Kahler—M. Kiss, Mától kezdve, 41.
2) A bizottság személyi összetételéről lásd Ripp, Végnapok, 166. Szerinte Apró Antal 25-én vette át a bizottság vezetését, ugyanekkor lett tag Czinege Lajos, majd 27-étől Münnich Ferenc és Nógrádi Sándor. Más adat szerint kezdettől Apró vezette a bizottságot. Kézikönyv, 78.
október 24.
5 óra tájban a KV jelölőbizottsága meghallgatja Nagy Imrét, akit miniszterelnöknek javasolnak. Nagy Gerő Ernő leváltását és Kádár János első titkárrá választását javasolja, Kádár azonban a jelölést elutasítja. A bizottság, miután telefonon egyeztet az SZKP vezetőivel, ám nem várva meg a szovjet küldöttek megérkezését, 6 órakor a KV elé terjeszti személyi javaslatait. — A KV megerősíti első titkári tisztében Gerő Ernőt. A KV új tagjai: Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Münnich Ferenc. Az újjáválasztott PB tagjai: Apró Antal, Gáspár Sándor, Hegedüs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán; póttag Losonczy Géza és Rónai Sándor. A korábbi PB-tagok közül az új testületbe nem kerül be Ács Lajos, Hidas István, Kovács István, Piros László, Révai József, Szalai Béla, a póttagok közül Bata István és Mekis József. Az új Titkárság tagjai: Gerő Ernő, Donáth Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula. — A KV javasolja az ET-nek, hogy Nagy Imrét válassza meg az Mt elnökévé.1
1) Nagy Imre eskütételének időpontjáról nincs adat. Új kormány nem alakult; Hegedüs András az Mt elnökének első helyettese lett.
október 24.
4.30-kor a Kossuth Rádióban közzéteszik, majd 7 óráig többször megismétlik az Mt közleményét: „Fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi alakulatainkat. A rend helyreállítása érdekében további intézkedésig tilos minden gyülekezés, csoportosulás és felvonulás. A karhatalmi szervek utasítást kaptak arra, hogy a rendelet megszegőivel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel.” Az 5.30-kor másodszor és később újra beolvasott közleményben a „fasiszta” jelző helyett az „ellenforradalmi” szerepel. — A felhívás szövegét Hegedüs András csak annak elhangzása után ismerteti a KV tagjaival. — Az adást a lakihegyi adóból sugározzák; később a Parlamentben rendeznek be ideiglenes stúdiót.
október 24.
A rádió épületéhez érkező szovjet katonák tüzet nyitnak az ostromlókra, azonban nem tudják felmenteni az épületet, amely hajnalban az ostromlók kezére kerül. Mindkét oldalon sok az áldozat, számos tüntető és 15 ÁVH-s esik el; az utóbbiak közül négyet az épület elfoglalása után lőnek agyon. Az őrség parancsnokát, Fehér József áv. őrnagyot megölik;1 a sebesülteket kórházba szállítják.
1) Más adat szerint a Rádió karhatalmi őrségének parancsnoka Megyeri Márton áv. őrnagy volt. Lásd Horváth, Hadikrónika, 65.