Algériában erőszakos franciaellenes megmozdulások kezdődnek, amelyek a Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével fegyveres felkeléssé szélesednek. Megkezdődik a nyolc évig tartó algériai háború. 1958. május 13.

A Többtermelés című lapban Balázsy Sándor „Javítsuk meg tervezési módszereinket!” címmel nagyobb tanulmányban teszi közzé reformelképzeléseit.

„A magyar ifjúság ügyében” 15 fiatal író (Erdei Sándor, Kardos László, Kónya Lajos, Kuczka Péter, Máriássy Judit, Márkus István, Mesterházi Lajos, Nagy Péter, Sarkadi Imre, Sipos Gyula, Szeberényi Lehel, Tamási Lajos, Tardos Tibor, Urbán Ernő, Varga Domokos) javaslatot dolgoz ki a népi kollégiumi mozgalom felújítására, a nemzeti hagyományok ápolására, honismereti körök alakítására. Tervezetüket 1956-ig nem engedik nyilvánosságra hozni. 1956. október 13.

Farkas Mihály, az MDP KV titkárának utasítására elkobozzák a Benjámin László szerkesztette Új Hang november–decemberi számát a címlapon szereplő, „Gond” c. Derkovits-rajz miatt, amely egy gyermekét fázósan magához szorító asszonyt ábrázol. A lap közli Illyés Gyula visszaemlékezését 1944 őszére, Barabás Tibor és Jankovich Ferenc búcsúját Nagy Lajostól, Kassák Lajos, Takács Imre, Sipos Gyula verseit, Cseres Tibor írását a németek kitelepítéséről, Jobbágy Károly elbeszélését a hadifogságról, Márkus István szociográfiáját Tiszanánáról, Tamási Lajos és Kónya Lajos felszólalását az Írószövetség novemberi párttaggyűlésén.

A Csillagban megjelenik Juhász Ferenc poémája, a „Tékozló ország”.

A temesvári kórházban meghal Pacha Ágoston, a város r. kat. püspöke, akit 1951 szeptemberében 18 évi börtönbüntetésre ítéltek, de magas korára való tekintettel 1954 júniusában szabadon engedtek.

Bp-en és Moszkvában közleményt adnak ki, amely szerint a Szu eladja Mo-nak a közös vállalatok, köztük a Maszovlet és a Meszhart szovjet tulajdonrészét. november 8.

Gazdasági tranzakciók révén 100%-os magyar tulajdonba kerülnek a szovjet–magyar vegyes vállalatok. november 25.

Winston Churchill brit miniszterelnök felhívja a nyugati és a keleti államokat a „baráti együttélésre”, hozzátéve, hogy a Nyugat egysége és ereje a béke záloga. Ugyanakkor kijelenti: „… a kommunizmus a Szovjetunió belügye, amíg nem sérti más népek szabadságát.”

A Magyar Nemzet a Hazafias Népfront lapjaként jelenik meg; főszerkesztő Boldizsár Iván 1955. május 18., felelős szerkesztő Parragi György, főmunkatárs Gimes Miklós és Losonczy Géza.