Az egyetemeken és a főiskolákon bevezetik a felvételi vizsgákat.

Az Írószövetség kritikai szakosztálya vitát rendez Déry Tibor Felelet c. regényéről. szeptember 16. A vitaindítót Nagy Péter irodalomtörténész tartja.

Horváth János, az ÁEH elnöke jóváhagyja az evangélikus egyház új területi beosztását.

A Nemzeti Színház bemutatja Illyés Gyula Ozorai példa c. drámáját. 1953. december 12.

Pozsonyban megkezdődik a Csemadok III. országos közgyűlése. 1966. június 4. — Lőrincz Gyula elnök elítéli a magyarság körében mutatkozó „elkülönülési” szándékot, amely éppoly helytelen törekvés, mint a szlovák burzsoá nacionalizmus, s felszólítja az egyesület tagságát a szeparatista, nacionalista elemektől való megszabadulásra. Az egyesület tagjainak száma 34 985, helyi szervezeteié 380.

Bp-en megkezdődik az MNDSZ III. kétnapos kongresszusa. 1965. december 11. A Titkárság tagjai: Benke Valéria, Bodonyi Pálné, Erdei Lászlóné (főtitkárhelyettes), Hegedüs Magda, Lapusnyik Andrásné, Pintér Lídia, Szabó Piroska, Vajdai Lajosné, Vass Istvánné (főtitkár).

Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK kormányai Bonnban különszerződést írnak alá az NSZK egyenjogúságának elismeréséről. — A nyugatnémet aláírásra hivatkozva az NDK-ban lezárják a szovjet zónahatárt.

Bukarestben megkezdődik az RMP KB kétnapos ülése. — A „hazai kommunisták”, a már érzékelhető szovjet antiszemita hullámot meglovagolva, háttérbe szorítják a párt „moszkovita”, döntően nemzetiségi politikusok (Luka László/Vasile Luca, Ana Pauker, Teohari Georgescu) vezette szárnyát; felülkerekedik Gheorghe Gheorghiu-Dej (június 2.) „nemzeti kommunista” vonala. augusztus 16.

A magyar labdarúgó-válogatott Moszkvában 2:1 arányú vereséget szenved a Szu csapatától; ezzel megszakad a csapat kétéves veretlenségi sorozata. 1954. július 4.

Párizsban hat nyugat-európia ország (a „Hatok”) képviselői aláírják az Európai Védelmi Közösség létrehozásáról szóló szerződést, amely közös hadsereg felállítását irányozza elő. 1954. augusztus 30.