Újabb 500 internáltat szállítanak a kistarcsai internálótáborból a recski kényszermunkatáborba. A rabok létszáma 1200 fő fölé emelkedik; a tábor létszáma ezen a szinten állandósul 1953. őszi felszámolásáig.

Az Mt rendeletet ad ki cukor- és lisztjegy bevezetéséről: a cukor- és lisztszükséglet „egyrészt jegyre hatósági áron, másrészt szabad forgalomban kereskedelmi áron biztosítható”. február 28.

Az Egyesült Államokban az Alkotmány XXII. cikkelye (kiegészítése) két ciklusban maximálja az elnöki hivatal betöltésének időtartamát.

Az észak-koreai és a kínai csapatok elfoglalják Szöult. július 10.

Az Mt rendelete felállítja a Népművészeti Intézetet igazgatója Széll Jenő), amelynek feladata a kulturális tömegmozgalom támogatása. — Az Mt ugyancsak e napon kihirdetett rendelete az MTA felügyelete alá helyezi a Magyar Csillagvizsgáló, a Történettudományi és a Tihanyi Magyar Biológiai Intézetet.

Moszkvában megkezdődik az európai szocialista országok vezetőinek értekezlete katonai kérdésekről. január 17. Mo-ot Rákosi Mátyás és Farkas Mihály képviseli.

Kivégzik a „tatai orvosperben” halálra ítélt Mészáros Jenő őrnagyot és Szántó Elemér orvos őrnagyot.

Kirobban az ún. „selejtlista-botrány”: a Népművelési Minisztériumban több jegyzéket készítenek a könyvtárakból kivonandó és betiltandó szépirodalmi művekről; a listára a magyar és a világirodalom számos klasszikus remeke is felkerül a kötet előszava vagy a fordító személye miatt.

A Szegedi Megyei Bíróság a Fehér Gárda Mozgalom ügyében Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra, Kiss Ferencet és Görbics Bélát életfogytiglani fegyházra ítéli. március 30.

Az LB másodfokon Stolte Istvánt életfogytiglani, Pálóczi-Horváth Györgyöt 15 évi, Ádám Györgyöt, Heltai Györgyöt és Szász Bélát 10 évi fegyházra ítéli. 1954. szeptember 1.