Egyesül a romániai magyar kisebbség két politikai pártja, a Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt. Az új párt neve Országos Magyar Párt, első el­nöke Jósika Sámuel br.

Megalakul a Bp Székesfő­városi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT). 1949. október 1. A közúti villamosokon kí­vül az Rt. kezelésébe tartozik a fogaskerekű, a sikló, a földalatti vasút és az autóbusz is.

A Jóvátételi Bizottság határozata alapján francia és belga csapatok megszállják a Ruhr-vidéket. 1924. november 30.

Sikertelen pokolgépes merény­letet követnek el Az Est c. napilap bp-i szék­háza és Rassay Károly ellenzéki politi­kus ellen.

Csepelen üzembe helyezik az első, beszéd és zene sugárzására is alkal­mas rádióadót. Az adó német gyártmányú, 0,5 kW-os, Huth-rendszerű; célja az MTI hírszolgálatának gyorsítása.

A kormány 40 millió aranykorona rövid lejáratú és 550 millió aranykorona hosszú lejára­tú kölcsönt kér a Népszövetség Jóvátételi Bizottságá­tól. május 23.

Hamburgban megkezdődik a Munkás- és Szocialista Internacionálé, valamint a Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaközössége („Két és feles Internacionálé”) egyesülé­si kongresszusa. — Megalakul a Szocialista Munkásinternacionálé.

A Népszövetség Jóvátételi Bizottsága elvileg hozzájárul a magyar kölcsönnyújtáshoz. 1924. február 21.

A Bp-i Büntető Törvény­szék ítéletet hirdet Gerő Ernő és 66 kommunista társa perében. Gerő 14, Greiner József 13, Szabó Kornél és Komor Imre 12, Greiner Ferenc és Révész Géza 10 évi fegyház-, a többiek 1 hónaptól 3 évig terjedő börtön-, illetőleg fogházbüntetést kapnak.

Törökország Lausanne-ban (Svájc) aláírja az új békeokmányt. Megerősítik a görög–török békét, Olaszország megkapja a Dodekáneszosz-szigeteket, Anglia Ciprust, a tengerszorosokban biztosítják a szabad hajózást.