Pozsgay Imre elnökletével ülést tart az MSZMP KB történelmi albizottsága. Megvitatják azt a tanulmányt, amelyet Berend T. Iván, az MTA elnöke terjeszt elő. január 28.

Az ET döntése szerint megszűnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésében. február 1.

Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hivatalos látogatásra a Koreai Köztársaságba utazik. február 1.

A SZOT szerint a sztrájktörvényben nemcsak a szakszervezeti tagoknak, hanem minden dolgozónak meg kell adni a munkabeszüntetéshez való jogot. —
A sztrájktörvény elfogadásának megakadályozására akciószövetséget alapít több független társadalmi és szakszervezet.

Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter interjút ad a „168 óra” c. rádióműsornak. Pozsgay kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minősíti az 1956-os eseményeket; Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli. Pozsgay sürgeti az utóbbi 15-20 év, általában a Kádár-korszak hibáinak elemzését, de kijelenti: személyes leszámolásról nem lehet szó. január 30.

A mo-i egyházak, illetőleg a párt- és állami szervek képviselői vitát rendeznek a lelkiismereti és vallásszabadságról. A felek egyetértenek abban, hogy Mo-on vezessék be a fegyver nélküli katonai szolgálatot.

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Davosba (Svájc) utazik, a Világgazdasági Fórum rendez-vényeire. január 30. — Grósz előadást tart a fórumon; fogadja őt Jean-Pascal Delamuraz, a Svájci Államszövetség elnöke. — Svájci tartózkodása során Grósz találkozik és megbeszé­lést folytat Anibal Cavaco Silva portugál és Harri Holkeri finn miniszterelnökkel, Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK alkancellárjával és külügyminiszte­rével, valamint Jean-Michel Camdessus­-vel, a Nemzetközi Valuta Alap vezér­igazgatójával.

Zöld Hullám elnevezéssel több környezetvédelmi csoport kétnapos tudományos konferenciát kezd Bp-en.

Befejeződik a MÚOSZ háromnapos közgyűlése. szeptember 17. Elnökké Baló Györgyöt, főtitkárrá Szegő Tamást választják.

A Svájcból hazatérő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről. Grósz szerint csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét. február 6. Grósz szerint az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egy­ség, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbsé­gek kezdenek politikai különbözőséggé válni, s mintha „feltűnne a tartalmi egység hiánya is”. A főtitkár szerint a KB-nak le kell vonnia a szemé­lyi konzekvenciákat is, ha úgy látja, hogy a vezetés nem tudja betölteni feladatát.