A szlovák pártvezetés jóváhagyását követően, a Csemadok KB rendkívüli ülése Sidó Zoltánt megválasztja a szövetség elnökévé.
magyarkronologia összes bejegyzése
december 5.
Az 1981: 26. tvr. értelmében a Pécsi Tudományegyetem új elnevezése (Pécsi) Janus Pannonius Tudományegyetem. december 31.
december 5.
Lékai László bíboros-prímás, esztergomi érsek kihallgatáson (dialóguson) fogadja Bulányi György piarista szerzetest.1 Bulányi a teológiai kérdésekre szóban nem válaszol; azt kéri, az egyházi főhatóság írásban tegye föl kérdéseit. 1982. február 22.
1) Bulányi a Bokor-bázisközösség szervezésével vívta ki egyházi elöljárói és a világi hatóságok nemtetszését.
december 7.
Hivatalos baráti látogatásra Bp-re érkezik Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök.
december 10.
Ülést tart az SZKP PB. Jurij Andropov, a KGB elnöke kijelenti: „Nem kockáztathatunk. Nem szándékozunk katonai erőt vezényelni Lengyelországba. Ez helyes álláspont, és végig ki kell tartanunk mellette. Nem tudom, hogyan alakul majd a lengyel helyzet, de még ha Lengyelország a Szolidaritás hatalma alá kerül is, akkor is mi történhet? De ha a tőkés országok rávetik magukat a Szovjetunióra – és már megtették a megfelelő egyeztetéseket a különféle gazdasági és politikai szankciókról –, akkor mi nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. A saját országunkkal, a Szovjetunió megerősítésével kell törődnünk. Ez pártunk irányvonalának lényege.”1
1) Lásd Łukasz Kamiński: A lengyelországi szükségállapot . Beszélő, 2007. február.
december 11.
Bp-en megnyílik az újjáépített Katona József Színház.
december 11.
Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Erich Honecker keletnémet pártvezető, államfő egy Berlin melletti kastélyban találkozik. 1970 óta ez a legmagasabb szintű belnémet találkozó.
december 12.
Megkezdődik a Magyar Írók Szövetsége kétnapos közgyűlése. — A lengyel katonai hatalomátvétel árnyékában többen 1956-os analógiákat említenek; Lázár István újabb Köztársaság téri vérengzéstől óv, Fekete Sándor a szocializmuson belüli robbanástól félti a társadalmat. Csoóri Sándor hangsúlyozza, hogy nem tartható tovább a különalkus kultúrpolitika, és tekintélyes Írószövetségre van szükség, amely a politikai hatalmat is demokratizálhatja.
december 13.
Lengyelországban Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok vezetésével megalakul a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa, amely átveszi a főhatalmat, és kihirdeti a hadiállapotot.1 1982. december 18.
1) A hadiállapot bevezetése teljesen váratlanul és felkészületlenül érte a Szolidaritást. Katonai parancsnokság alá helyezték az államigazgatást, a közlekedést, a távközlést, az energiaipart, a bányászatot, a tengeri kikötők egy részét és 129 „stratégiai fontosságú” üzemet. Az intézményekbe több mint nyolcezer katonai komisszárt vezényeltek. A műveletekben közvetlenül mintegy 70 ezer katona és 30 ezer belügyi funkcionárius vett részt, 1750 tank, 1400 páncélozott jármű, 500 gyalogsági könnyű harckocsi, 9 ezer gépkocsi fedezete mellett. Kikapcsolták a telefonokat, bezárták a benzinkutakat, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, hatósági engedélyhez kötötték a lakóhely elhagyását, katonai ellenőrzés alá helyezték a pályaudvarokat, sorompókat állítottak a városokból kivezető utakra. Cenzúrázták a leveleket, lezárták a határokat és a polgári repülőtereket, felfüggesztették a sajtó tevékenységét, csak a párt és a hadsereg lapja jelent meg. Minden társadalmi és szakmai szervezet tevékenységét felfüggesztették, betiltották a gyűléseket, az összejöveteleket és a tüntetéseket. – Lásd Tischler János: Lengyelország, 1980–1981. boldogság.net. Nagy Jenő honlapja.
december 14.
Pozsonyba látogat Gyenes András, az MSZMP KB titkára. — Vasil Biľak, a CSKP KB titkára a tárgyalások során kilátásba helyezi, hogy a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének leállítása esetén a csehszlovák fél kártérítési igénnyel lépne fel, illetőleg a hágai Nemzetközi Bíróság elé vinné a kérdést. 1983. október 10.