Nagy Imre és társai megbeszélést folytatnak Dobrivoje Vidić jugoszláv külügyminiszter-helyettessel, aki kifejti: „Meg vagyunk győződve arról, hogy Önök teljes biztonsággal bekapcsolódhatnak a normális életbe”. Vidić ezt Kádár János személyes felelősségvállalásával indokolja, és írást kér arról, hogy a csoport tagjai önként hagyják el a követséget; ugyanakkor megnyugtatja a csoportot, hogy a szovjetek tudnak a megállapodásról. Nagy Imre köszönetet mond a jugoszláv kormánynak és a követség alkalmazottainak segítségükért. Vidićnek megadják a kért nyilatkozatot. — 18.30-kor Nagy Imre és társai beszállnak az értük küldött szovjet katonai autóbuszba. A szovjet hatóságok az autóbuszt az Ajtósi Dürer soron lévő szovjet parancsnokságra irányítják, majd, a kísérő jugoszláv diplomatákat erőszakkal eltávolítva, a Nagy Imre-csoportot Mátyásföldre, a KGB-parancsnokságra hurcolják.