A SZOT szerint a sztrájktörvényben nemcsak a szakszervezeti tagoknak, hanem minden dolgozónak meg kell adni a munkabeszüntetéshez való jogot. —
A sztrájktörvény elfogadásának megakadályozására akciószövetséget alapít több független társadalmi és szakszervezet.
1989
január 28.
A mo-i egyházak, illetőleg a párt- és állami szervek képviselői vitát rendeznek a lelkiismereti és vallásszabadságról. A felek egyetértenek abban, hogy Mo-on vezessék be a fegyver nélküli katonai szolgálatot.
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Davosba (Svájc) utazik, a Világgazdasági Fórum rendez-vényeire. január 30. — Grósz előadást tart a fórumon; fogadja őt Jean-Pascal Delamuraz, a Svájci Államszövetség elnöke. — Svájci tartózkodása során Grósz találkozik és megbeszélést folytat Anibal Cavaco Silva portugál és Harri Holkeri finn miniszterelnökkel, Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK alkancellárjával és külügyminiszterével, valamint Jean-Michel Camdessus-vel, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatójával.
Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter interjút ad a „168 óra” c. rádióműsornak. Pozsgay kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minősíti az 1956-os eseményeket; Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli. Pozsgay sürgeti az utóbbi 15-20 év, általában a Kádár-korszak hibáinak elemzését, de kijelenti: személyes leszámolásról nem lehet szó. január 30.
Zöld Hullám elnevezéssel több környezetvédelmi csoport kétnapos tudományos konferenciát kezd Bp-en.
január 29.
Befejeződik a MÚOSZ háromnapos közgyűlése. szeptember 17. Elnökké Baló Györgyöt, főtitkárrá Szegő Tamást választják.
január 30.
Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalos látogatásra Luxemburgba utazik.
A Svájcból hazatérő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről. Grósz szerint csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét. február 6. Grósz szerint az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egység, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbségek kezdenek politikai különbözőséggé válni, s mintha „feltűnne a tartalmi egység hiánya is”. A főtitkár szerint a KB-nak le kell vonnia a személyi konzekvenciákat is, ha úgy látja, hogy a vezetés nem tudja betölteni feladatát.
Németh Miklós, az Mt elnöke kijelenti, hogy 1956 értékelésében a „népfelkelés” terminus éppúgy helyet kaphat, mint „a nemzeti tragédiát okozó terrorlázadás”.
Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter egy osztrák lapnak azt mondja, hogy az újonnan alakuló magyar pártok képviselhetnek kapitalista érdekeket is, de el kell ismerniük a fennálló rendet.